-
Gasztronómiai továbbképzés oktatóknak
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetséggel közösen 5 akkreditált továbbképzést valósít meg úttörőként, egyedülálló módon, országos szinten. Az első alkalomra csütörtökön reggel került sor az SZSZC Deák Ferenc Technikum és Szakképző Iskolában.
2026.02.26. -
Miből és mire?
Március 4-én szerdán 17.00 órától Miből és mire? Székesfehérvár 2026-os éve a költségvetés szempontjából címmel hirdet előadást a Tarsoly Egyesület. Az előadó Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere lesz.
2026.02.26. -
Segítség a Kríziskezelő Központnak
Újabb családoknak nyújt segítséget az Alba Caritas Hungarica és a Székesfehérvári Kríziskezelő Központ programja, amely ezúttal is az Arconic Alapítvány segítségével valósul meg. A 25 ezer dolláros támogatásról szóló jelképes csekket a Kríziskezelő Központban adták át.
2026.02.26. -
Gazdafórum Bicskén
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége gazdafórumot rendezett Bicskén. A találkozó témája a Mercosur megállapodás, az ukrán termékek európai importjának kockázatai, illetve a támogatási rendszerek változásai voltak.
2026.02.26.
Csütörtökön helyezik örök nyugalomra Dr. Dienes Ottót
Dr. Dienes Ottó a mai - klasszikus értelemben vett – polihisztorok egyike volt. Elhivatott oktatói tevékenységét végig nagy lelkesedéssel, diákjai elismerése által övezve végezte.
Majd, amikor máshol volt rá szükség, akkor a köz érdekében dolgozott tovább. Mindeközben egy percre sem hagyta abba irodalmi munkásságát, és soha nem szűnt meg a művészeteket felkaroló helyi műhely aktívan alkotó tagjának lenni. A maga csendes személyiségével, mégis meghatározóan volt jelen élete végéig Székesfehérvár életében.
Dr. Dienes Ottó 1937. március 22-én született Budapesten. Iskoláit az érettségiig Egerben végezte, majd az Eötvös Lóránd Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait. 1959 óta él Székesfehérváron, ekkor kezdte tanári munkáját a Vasvári Pál Gimnáziumban. 1970-től a Teleki Blanka Gimnáziumban tanított húsz éven keresztül. 1978-82-ben a franciországi Lille-i Egyetem magyar tanára volt. „Harminckét hosszú esztendeig jártam a sokszor göröngyös tanári pályán: nagyszerű érzés volt a kultúrkincset közvetíteni a nyíltszívű fiataloknak.” – vallotta.
A rendszerváltás időszakában tudására és tapasztalataira a köz érdekében volt szükség, így közigazgatási pályára lépett. 1990-től közel tíz éven keresztül a Fejér Megyei Önkormányzat egyik osztályvezetőjeként, majd a külkapcsolatok elnöki referenseként dolgozott. Éveken keresztül tagja volt az Európai Régiók Gyűlése hatodik bizottságának.
Önkormányzati munkásságát követően nyugdíjasként három tanéven keresztül visszament tanítani első iskolájába, a Vasvári Pál Gimnáziumba. A Vörösmarty Társaság elnökségi tagjaként résztvevője volt a fehérvári irodalmi és művészeti életnek.
Írói munkálkodása is folyamatos volt, versei megyei folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, több kötete látott már napvilágot. Intellektuális és filozofikus költészetének értékein túl a képzőművészet is érdeklődési körébe tartozott, fa kisplasztikáival és festményeivel folyamatosan szerepelt képzőművészeti tárlatokon.
Munkásságát Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2007-ben „Pro Civitate” díjjal ismerte el, a Fejér Megyei Önkormányzat Vörösmarty Mihály-díjat adományozott neki. 2016-ban magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, 2017-ben Polgármesteri Elismerő Emlékérmet vehetett át, 2018-ban pedig a Fejér Megyei Prima-díjasok közé választották.