-
Széchenyis diákok sikere
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Széchenyi István Műszaki Technikumának két diákja, Preseka Zoltán (13.F) és Kreitzer Ádám (13.F) a 35. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia országos döntőjében az előkelő III. helyezést érték el. A rangos innovációs versenyen „Önvezető Mopedautó fejlesztése városi környezetre” című projektjükkel értek el kimagasló eredményt.
2026.06.26. -
Színesdiplomások az Óbudai Egyetemen
Gyémánt-, arany- és ezüstdiplomák ünnepélyes átadásával tisztelgett pénteken az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara azon egykori hallgatóinak munkássága, életútja előtt, akik sok-sok évtizeddel ezelőtt végeztek a jogelőd intézményekben.
2026.06.26. -
Emlékokleveleket adtak át
Emlékdiplomákat adtak át az Óbudai Egyetemen. Arany, ezüst és gyémánt okleveleket vehettek át a felsőoktatási intézmény jogelődjének egykori hallgatói.
2026.06.26. -
Diplomaátadó a Kodolányin
Közel nyolcszáz hallgató szerzett diplomát a Kodolányi János Egyetemen ebben a félévben. Csütörtökön alapszakon, mesterszakon es szakirányú továbbképzésen végzett hallgatók vehették át diplomájukat a MET Arénában.
2026.06.25.
Csütörtökön helyezik örök nyugalomra Dr. Dienes Ottót
Dr. Dienes Ottó a mai - klasszikus értelemben vett – polihisztorok egyike volt. Elhivatott oktatói tevékenységét végig nagy lelkesedéssel, diákjai elismerése által övezve végezte.
Majd, amikor máshol volt rá szükség, akkor a köz érdekében dolgozott tovább. Mindeközben egy percre sem hagyta abba irodalmi munkásságát, és soha nem szűnt meg a művészeteket felkaroló helyi műhely aktívan alkotó tagjának lenni. A maga csendes személyiségével, mégis meghatározóan volt jelen élete végéig Székesfehérvár életében.
Dr. Dienes Ottó 1937. március 22-én született Budapesten. Iskoláit az érettségiig Egerben végezte, majd az Eötvös Lóránd Bölcsészettudományi Karán folytatta tanulmányait. 1959 óta él Székesfehérváron, ekkor kezdte tanári munkáját a Vasvári Pál Gimnáziumban. 1970-től a Teleki Blanka Gimnáziumban tanított húsz éven keresztül. 1978-82-ben a franciországi Lille-i Egyetem magyar tanára volt. „Harminckét hosszú esztendeig jártam a sokszor göröngyös tanári pályán: nagyszerű érzés volt a kultúrkincset közvetíteni a nyíltszívű fiataloknak.” – vallotta.
A rendszerváltás időszakában tudására és tapasztalataira a köz érdekében volt szükség, így közigazgatási pályára lépett. 1990-től közel tíz éven keresztül a Fejér Megyei Önkormányzat egyik osztályvezetőjeként, majd a külkapcsolatok elnöki referenseként dolgozott. Éveken keresztül tagja volt az Európai Régiók Gyűlése hatodik bizottságának.
Önkormányzati munkásságát követően nyugdíjasként három tanéven keresztül visszament tanítani első iskolájába, a Vasvári Pál Gimnáziumba. A Vörösmarty Társaság elnökségi tagjaként résztvevője volt a fehérvári irodalmi és művészeti életnek.
Írói munkálkodása is folyamatos volt, versei megyei folyóiratokban, antológiákban jelentek meg, több kötete látott már napvilágot. Intellektuális és filozofikus költészetének értékein túl a képzőművészet is érdeklődési körébe tartozott, fa kisplasztikáival és festményeivel folyamatosan szerepelt képzőművészeti tárlatokon.
Munkásságát Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2007-ben „Pro Civitate” díjjal ismerte el, a Fejér Megyei Önkormányzat Vörösmarty Mihály-díjat adományozott neki. 2016-ban magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült, 2017-ben Polgármesteri Elismerő Emlékérmet vehetett át, 2018-ban pedig a Fejér Megyei Prima-díjasok közé választották.