-
Drámapedagógiai foglalkozás
A Széna Téri Tagkönyvtárban drámafoglalkozást és irodalomterápiás előadást, a Pedagógiai Szakkönyvtárban pedig könyvbemutatót is tartanak a március 16-ával kezdődő héten.
2026.03.14. -
Szakál Antal emlékkiállítás
Szakál Antal képzőművész hagyatékából nyílik kiállítás 2026. március 20-án, pénteken 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A közel harminc alkotást bemutató tárlatot Bobory Zoltán József Attila-díjas költő ajánlja a közönség figyelmébe, közreműködnek az Alba Regia Alapfokú Művészeti Iskola táncosai. A kiállítás május 29-ig látogatható.
2026.03.14. -
Közeledik a Versünnep
Közeledik a Versünnep döntője, amelyre már javában készülnek a fiatal versmondók. A diákok mentorok segítségével dolgoznak azon, hogy a lehető legjobban adják át a választott költemények üzenetét.
2026.03.13. -
Pati-Nagy Bence emléke
Pati Nagy Bencére, a Fejér Megyei Hírlap fotóriporterére emlékeztek a Szent István Művelődési Házban. A kiállítás április 1-ig látogatható.
2026.03.12.
Családi balett - Diótörő a Székesfehérvári Balett Színháztól
Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a Székesfehérvári Balett Színház új produkciója, a Diótörő című családi balett, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója. A nagyívű, a teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen.
„A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus.
Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmaz Egerházi Attila.