-
Húsvéti CD-kereső
Hagyományosan idén is húsvétvasárnap szervezi meg ünnepi meglepetését a Vox Mirabilis Kamarakórus Székesfehérvár több pontján.
2024.03.29. -
Nagypéntek
Nagypénteken Jézus kereszthalálára emlékeznek világszerte. A katolikus egyházban ezen a napon nem mutatnak be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A protestánsoknál - a kálvini felfogás szerint - a nagypéntek a legnagyobb ünnep.
2024.03.29. -
Bach: János passió
Folytatódott a 200. születésnapját ünneplő Budai úti Református Egyházközség programsorozata. Bach örökbecsű János passiójának dallamai csendültek fel, a húsvéti ünnepkör keretében.
2024.03.28. -
Kik énekelnek a legszebben?
Ketten, hárman, vagy többen együtt énekelve mutathatták meg tehetségüket a diákok a Kodály Iskolában. A társaséneklési versenyt idén Bartók Béla születésnapjához kapcsolódóan rendezték meg az intézményben.
2024.03.27.
Családi balett - Diótörő a Székesfehérvári Balett Színháztól
Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a Székesfehérvári Balett Színház új produkciója, a Diótörő című családi balett, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója. A nagyívű, a teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen.
„A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus.
Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmaz Egerházi Attila.