-
Lángképződés Vörösmartyval
Január 30-án, pénteken 18 órakor Sudár Annamária előadóművész Lángképződés című, vetített képekkel – köztük ritkán látható dokumentumokkal – kísért Vörösmarty-estjére invitálnak szeretettel minden érdeklődőt a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai klubházába. A programot Sebők Melinda irodalomtörténész, a Társaság elnöke nyitja meg.
2026.01.28. -
Folytatódik a Bűvös hetes
A Bűvös hetes programsorozat következő állomásaként Madarász Éva írónő érkezik január 29-én a Széna Téri Tagkönyvtárba. Mindenkit szeretettel várnak a beszélgetésre.
2026.01.28. -
Olvasókör a könyvtárban
Az olvasás népszerűsítése és a közösségépítés a célja egyebek mellett a Vörösmarty Mihály Könyvtárban két havonta megvalósuló Olvasókörének. Az olvasás kedvelőit kedden délután várták az intézmény felnőtt kölcsönző részlegére.
2026.01.28. -
A művészet mindenkié
Lásd gyöngyökben a világot! címmel nyílt iparművészeti kiállítás a Vörösmarty Mihály Könyvtár Pedagógiai részlegén. A magyar kultúra napja alkalmából rendezett tárlat az első állomása egy háromrészes, új sorozatnak, amely két hónapon át lesz látogatható.
2026.01.28.
Családi balett - Diótörő a Székesfehérvári Balett Színháztól
Mitől ünnep az ünnep? Mi hoz színeket, meleget a szürke és hideg hétköznapokba? Erre a kérdésre keresi és találja meg a választ a Székesfehérvári Balett Színház új produkciója, a Diótörő című családi balett, amelyet Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állít színpadra Egerházi Attila Harangozó-díjas koreográfus, az intézmény igazgatója. A nagyívű, a teljes társulatot kettős szereposztásban felvonultató táncszínházi művel minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A társulat célja, hogy a város és a megye színházat és táncot szerető közönségének saját Diótörő előadása legyen.
„A Diótörő története az én olvasatomban nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában” – mondja a produkcióról a rendező-koreográfus.
Egy átlagos, szürke panellakásban él a Stahlbaum család, ide érkezik meg karácsony este a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a családba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő története azt a gazdag, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmaz Egerházi Attila.