Budapesti formula: magyar javaslat átmeneti EU-költségvetésre 

 Magyarország egy átmeneti, hároméves uniós költségvetést javasol arra az esetre, ha a brit elnökség alatt nem sikerül megállapodni a 2007-2013 közötti időszak pénzügyi kereteiről. Az úgynevezett Budapesti formuláról első körben a visegrádi országokkal folytatunk egyeztetést. 

 Magyarországnak és az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott többi országnak a legrosszabb kompromisszum is jobb, mint ha az EU-nak 2007-től nem lesz költségvetése, ezért egy három évre szóló, átmeneti költségvetési tervet is elképzelhetőnek tart - jelentette ki a külügyminiszter vasárnapi sajtótájékoztatóján. 
Somogyi Ferenc elmondta: fontos, hogy minél hamarabb kialakítsák az Európai Unió költségvetését, akár a július elsején kezdődő brit elnökség alatt, vagy ha ez nem sikerül, az "eredeti tervezési időszak lerövidítésével". 

Átmeneti, három évre szóló költségvetés 

 Hozzátette: Magyarország ezért Budapesti formula, vagy más néven Budapesti kompromisszum elnevezéssel javaslatot fogalmazott meg. Ebben indítványozza, ha a brit elnökség idején nem sikerül az eltérő álláspontok közelítésével a hét évre, 2007-13-ig szóló költségvetést elfogadtatni, akkor a britet követő osztrák elnökség idején dolgozzanak ki egy három évre szóló átmeneti költségvetési tervet - mondta a külügyi tárca vezetője. 
Hangsúlyozta, hogy új szerkezetű európai uniós költségvetésnek kell létrejönnie, amelyik megfelel a mai kor gazdasági és politikai követelményeinek. "Meghatározó célként kell szem előtt tartani azt, hogy ily módon az EU versenyképessége fokozódjon, nem veszélyeztetve az EU további működésének stabilitását" - tette hozzá. 

A leendő EU-tagokat is tájékoztatják 

 Magyarország a másik három visegrádi országgal  - Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal - egyeztet majd a formuláról. Természetesen az EU tagországait, az Európai Bizottság illetékeseit és a két tagjelölt országot, Romániát és Bulgáriát is tájékoztatják a javaslatról. 
 Megjegyezte: a budapesti formula abból a felismerésből indul ki, hogy a költségvetésnél nem "egyszerű rutinszerű alkudozásról van szó", hanem az "egyes államok álláspontja mögött elvinek minősülő különbségek, motivációk, álláspontok" is vannak. Véleménye szerint a hétéves költségvetésről nem elég az egyszerű egyeztetés a tagországok között, azt nehezíti, hogy "sokkal mélyebben gyökerező különbségeket" kell áthidalni.