2. Magyarország

Bragyova Andrást és Kovács Pétert alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés

 A megbízatás kilenc évre szól és az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók. Alkotmánybíróvá választotta Bragyova András alkotmányjogászt és Kovács Péter nemzetközi jogászt hétfőn az Országgyűlés. A titkos szavazáson Bragyova András személyére 355 igen és 9 nem szavazatot, Kovács Péterre pedig 359 igen és 7 nem szavazatot adtak le a képviselők. Az eredmény bejelentését követően a megválasztott alkotmánybírák letették az esküt.

2005.09.26. 20:45 |

 A megbízatás kilenc évre szól és az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók. Alkotmánybíróvá választotta Bragyova András alkotmányjogászt és Kovács Péter nemzetközi jogászt hétfőn az Országgyűlés. A titkos szavazáson Bragyova András személyére 355 igen és 9 nem szavazatot, Kovács Péterre pedig 359 igen és 7 nem szavazatot adtak le a képviselők. Az eredmény bejelentését követően a megválasztott alkotmánybírák letették az esküt. 
 
 A megbízatás 9 évre szól és az alkotmánybírák egyszer újraválaszthatók. Utoljára 6 éve, 1999 júniusában választott alkotmánybírákat az Országgyűlés. A 11 tagú testületbe az új tagot elődje megbízási idejének lejártát megelőzően 3 hónapon belül kell megválasztani a törvény szerint. 

Jelenleg 8 fővel működik az Alkotmánybíróság 

 Az Alkotmánybíróság tavaly december óta a határozatképesség határán, 8 fővel működik. Németh János megbízatása 2003. július 31-én szűnt meg, Czúcz Ottó 2004. április 30-tól nem tagja a testületnek, Strausz János pedig 2004. december 23-án töltötte be 70. életévét. Legutóbb 1999 júniusában Bihari Mihályt, Kukorelli Istvánt és Tersztyánszkyné Vasadi Évát választotta alkotmánybíróvá a parlament. 

 Legközelebb november 12-én Holló András alkotmánybírói mandátum jár le, aki a testület elnöke. Miután pedig a korábbi tervekkel ellentétben Holló András újraválasztásáról hétfőn nem szavazott a Ház, rövidesen új elnököt kell választania az Alkotmánybíróságnak saját tagjai közül. 

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.

  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.

  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.

  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.