Bemutatták a Nibelung-lakóparkot a Vörösmarty Színházban

Szikora János rendező Térey művét a magyar drámairodalom nagyjai között említi: úgy véli, A Nibelung-lakópark joggal kér helyet olyan klasszikusok között, mint a Csongor és Tünde és Az ember tragédiája, hiszen ez a mű a XX. század magyar drámairodalmának egyik legnagyobb költői teljesítménye. A történet Wagner Nibelung-ciklusához nyúl vissza, a szerző azonban egy ízig-vérig mai közegbe helyezi a szereplőket, ahol mindennek a hatalom és a pénz a mozgatórugója. A mű színpadra állítását Selmeczi Bea dramaturg segítette.

A darab különleges látványvilágát a színpadon keveredő különböző médiumok adják: a díszletet Szendrényi Éva tervezte, a ledfalakon látható filmjelenetek pedig Lelkes Botond és a Non lieu film munkái. Az előadás technológiai szempontból is formabontó, hiszen a színművészek mellett egy humanoid robot is aktív szereplőként lép színpadra.

A jelmezeket, melyek híven tükrözik a mindig kifogástalan megjelenésű, dúsgazdag üzletemberek világát, Benedek Mari álmodta meg. Az előadás mozgáselemeit Rovó Tamás, a táncokat pedig Frindik Nóra koreografálta.

Gáspár Sándor alakítja a számító és manipulatív Hagent, aki hideg fejjel irányítja a játszmákat a hatalom megszerzéséért. Apját, a hajdan nagy hatalommal bíró Alberichet Trokán Péter formálja meg. A karizmatikus Siegfreid szerepében Sághy Tamást láthatják,, Brünnhildét, az erős és büszke nőt pedig Ballér Bianka játssza. Gunther, a határozatlan, könnyen befolyásolható vezető szerepében Sarádi Zsolt lép színpadra, a kifelé törékenynek tűnő, belül azonban céltudatos Gutrune megformálója pedig Ladányi Júlia.