-
Deák Dénes Ösztöndíj 2024.
A székesfehérvári Deák Dénes Alapítvány kuratóriuma idén is pályázatot hirdetett művészettörténész, várostörténész, illetve ezen tudományterületek doktori iskoláinak hallgatói részére kutatási tevékenységük támogatására. Pályázni részletes kutatási terv benyújtásával lehet 2024. június 16-ig.
2024.04.26. -
„Kezeink munkáját tedd maradandóvá!”
A Székesfehérvári Református Gyülekezet alapításának 200. évfordulója kapcsán kiállításmegnyitóval folytatódik az ünnepi programsorozat a Budai úti gyülekezeti házban. Április 28-án, vasárnap 17 órakor nyílik tárlat Szabóné Demény Monika népi bútorfestő, Szűcsné Novák Mária tűzzománcművész, Vári Kovács Ágnes textiltervező és grafikus alkotásaiból.
2024.04.26. -
In memoriam Eötvös Péter
In memoriam Eötvös Péter-Francia impressziók címmel a közelmúltban elhunyt világhírű zeneszerzőre emlékeztek az Alba Regia Szimfonikus Zenekar koncertjén. A hangverseny karmestere a világhírű francia dirigens, Rémi Durupt volt.
2024.04.26. -
Az ókori kínaiak Gorsiumba érkeztek
Az ókori Kínába csöppenhetünk a Gorsium Régészeti Parkban. Ötven agyagkatona és két agyagló érkezett Tácra, megnyílt "Az első kínai császár halhatatlan őrei" című nemzetközi tárlat.
2024.04.25.
Béla király - újra műsoron a Királyi Napokon bemutatott történelmi dráma
Magyarország 1247: A muhi csata után világosan kiderült, hogy a magyar haderő képtelen érdemi védelmet nyújtani lakosai számára. A kudarc nemcsak hadászati reformokat követelt. IV. Béla a Muhi csata gyalázata után tisztában volt azzal, hogy teljesen új társadalompolitikára van szüksége, az 1241-es előtti politikájával ellentétes kurzust kellett megvalósítania. Ő maga nevezte ezt a politikát „renovatio regni”-nek, azaz az ország megújításának.
De hogy lehet egy országot romjaiból feltámasztani, amikor az újjáépítésre nincs pénz, közben pedig az európai nemzeteket fenyegető szuperhatalom, - ezúttal a tatárok- újabb rohamra készülnek?
IV. Béla – az országot újjáépítő, köztudottan vallásos király, különös, - a keresztény protokoll szabályait feszegető - levelet küld Ince pápának. A levélben a magyar király határozott fegyveres és ideológiai támogatást kér a katolikus egyház fejétől, a tatár (szinte bejelentett) támadásától tartva. Eddig a történelmi tények.
De vajon mi állhat a szokatlanul szókimondó levél hátterében? Egy, a környezetével és önmagával is vívódó ember drámája. Egy hosszútávra gondolkodó királyé, akinek a nemzet érdeke lebeg a szeme előtt, s akinek az önérzetes magyar bárókból álló kormánya még csak fel sem tud nőni a kor kihívásaihoz; mindeközben családja sem lojális; a sok üldöztetés után „végre normális életre vágyik”. Ebből az alapállásból pedig nagyon nehéz kormányozni, főként egy olyan királynak, aki egyszer már csatát vesztett.
Béla azonban megpróbálja, nem kíméli sem magát, sem a családját; szó szerint mindent feláldoz. Rendet akar, és békét, ám az élet felülírja az akaratát, döntéseiben egyedül marad.
A napi munka mellett nem jut már ideje arra, hogy szent legyen, pedig ez lett volna életében leghőbb vágya.
Szereposztás:
BÉLA KIRÁLY - Balogh Mihály
LASZKARISZ MÁRIA- Szabó Anett
ISTVÁN HECEG.- Csizmadia Máté
ERZSÉBET HERCEGNŐ- Szabó Flóra
TEUTON ATYA - Udvaros György
FILERIMÉ - Paulik Anna
VILLARD DE HONNECOURT- Fertő László
GERECSE- Szabó Miklós
A VAJDA- Kovács Szilárd
A FŐLOVÁSZMESTER- Szabó Miklós Bence
AZ ORSZÁGBÍRÓ- Magony Imre
A TÁRNOKMESTER- Kovács Máté
BÁCS- Kovács László
MÁRK- Brechler Tibor
EL DZSINGIDEJ- követ Jeszenszky Márton
HENUK- Solymossy Zoltán
FRANGEPÁN- Solymossy Gergő
PATER PETRUS- Berky Gyula
PATER BENEDICTUS Kalafatics Imre
PATER CARPINI X
PILVE - Kiss Gergő
Rendezte. Nagy Judit
Zene: Szabó Dániel Ferenc és Tajti Zoltán
Az előadásban továbbá elhangzik a Pusztaszó Zenekar Fekete kapu című dala, valamint Liszt
Ferenc: Magyar rapszódiájának részlete
Jelmez: Nagy Judit, Preszter Tímea