Béla király - újra műsoron a Királyi Napokon bemutatott történelmi dráma

Szeptember 7-én szombaton 19 órai kezdettel a Szabad Színház újra műsorára tűzi Szabó Magda: Béla király című, a Királyi Napokon bemutatott történelmi drámáját az Igézőben. Elgondolkodtató, fordulatos dráma egy kihívásokkal teli korból. Történelmi áthallások, historikusok groteszkek. Belépőjegyek válthatók az Igézőben minden munkanap 14 órától személyesen, vagy igényelhető a 22/790-758-as telefonszámon, illetőleg az igezo2014@gmail.com e-mail címen. Belépő 1500Ft.
2019.09.01. 09:14 |
Béla király - újra műsoron a Királyi Napokon bemutatott történelmi dráma

Magyarország 1247: A muhi csata után világosan kiderült, hogy a magyar haderő képtelen érdemi védelmet nyújtani lakosai számára. A kudarc nemcsak hadászati reformokat követelt. IV. Béla a Muhi csata gyalázata után tisztában volt azzal, hogy teljesen új társadalompolitikára van szüksége, az 1241-es előtti politikájával ellentétes kurzust kellett megvalósítania. Ő maga nevezte ezt a politikát „renovatio regni”-nek, azaz az ország megújításának.

De hogy lehet egy országot romjaiból feltámasztani, amikor az újjáépítésre nincs pénz, közben pedig az európai nemzeteket fenyegető szuperhatalom, - ezúttal a tatárok- újabb rohamra készülnek?

IV. Béla – az országot újjáépítő, köztudottan vallásos király, különös, - a keresztény protokoll szabályait feszegető - levelet küld Ince pápának. A levélben a magyar király határozott fegyveres és ideológiai támogatást kér a katolikus egyház fejétől, a tatár (szinte bejelentett) támadásától tartva. Eddig a történelmi tények.

De vajon mi állhat a szokatlanul szókimondó levél hátterében? Egy, a környezetével és önmagával is vívódó ember drámája. Egy hosszútávra gondolkodó királyé, akinek a nemzet érdeke lebeg a szeme előtt, s akinek az önérzetes magyar bárókból álló kormánya még csak fel sem tud nőni a kor kihívásaihoz; mindeközben családja sem lojális; a sok üldöztetés után „végre normális életre vágyik”. Ebből az alapállásból pedig nagyon nehéz kormányozni, főként egy olyan királynak, aki egyszer már csatát vesztett.

Béla azonban megpróbálja, nem kíméli sem magát, sem a családját; szó szerint mindent feláldoz. Rendet akar, és békét, ám az élet felülírja az akaratát, döntéseiben egyedül marad.

A napi munka mellett nem jut már ideje arra, hogy szent legyen, pedig ez lett volna életében leghőbb vágya.

Szereposztás:

BÉLA KIRÁLY - Balogh Mihály
LASZKARISZ MÁRIA- Szabó Anett
ISTVÁN HECEG.- Csizmadia Máté
ERZSÉBET HERCEGNŐ- Szabó Flóra
TEUTON ATYA - Udvaros György
FILERIMÉ - Paulik Anna
VILLARD DE HONNECOURT- Fertő László
GERECSE- Szabó Miklós
A VAJDA- Kovács Szilárd
A FŐLOVÁSZMESTER- Szabó Miklós Bence
AZ ORSZÁGBÍRÓ- Magony Imre
A TÁRNOKMESTER- Kovács Máté
BÁCS- Kovács László
MÁRK- Brechler Tibor
EL DZSINGIDEJ- követ Jeszenszky Márton
HENUK- Solymossy Zoltán
FRANGEPÁN- Solymossy Gergő
PATER PETRUS- Berky Gyula
PATER BENEDICTUS Kalafatics Imre
PATER CARPINI X
PILVE - Kiss Gergő

Rendezte. Nagy Judit

Zene: Szabó Dániel Ferenc és Tajti Zoltán
Az előadásban továbbá elhangzik a Pusztaszó Zenekar Fekete kapu című dala, valamint Liszt
Ferenc: Magyar rapszódiájának részlete
Jelmez: Nagy Judit, Preszter Tímea