-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Becslések szerint akár 8 millióra is fogyhat a népesség 2050-re
Szélsőségesebb becslések szerint kedvezőtlen esetben akár hatmillióra is lecsökkenhet a magyarországi népesség 2050-re, de a reális számítások szerint biztosan nem leszünk kevesebben nyolcmilliónál - írja a Népszabadság. A népességkutatók szerint a népesség száma és az országra jellemző átlagos életminőség között nincs szoros összefüggés. Ami a népesség korösszetételének alakulását nagyban meghatározza, az az átlagos gyermekszám, ami most Magyarországon 1,28 egy nőre számítva.
Szélsőségesebb becslések szerint kedvezőtlen esetben akár hatmillióra is lecsökkenhet a magyarországi népesség 2050-re, de a reális számítások szerint biztosan nem leszünk kevesebben nyolcmilliónál - írja a Népszabadság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) becslései szerint 8 millió és 9,7 millió közötti lakosa lehet Magyarországnak 2050-re - írja a Népszabadság. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének lapnak nyilatkozó vezetői szerint ugyanakkor léteznek a magyar népesség alakulására vonatkozó szélsőségesebb becslések is. Ezek kedvező folyamatokkal számolva 12 millióra, kedvezőtlen esetben viszont csak hatmillióra jósolják a magyar népességszámot 2050-re.
A közeljövőben, 2001 és 2021 között a népesség várhatóan 3 százalékkal, 350 ezerrel csökken. A változások két fő összetevője, hogy a következő 20 évben várhatóan 650 ezerrel többen halnak meg, mint születnek, ugyanakkor feltehetően 300 ezerrel több bevándorló érkezik, mint ahányan kivándorolnak - mondják a szakemberek, Spéder Zsolt az intézet igazgatója, és helyettese, Hablicsek László.
A népességkutatók szerint a népesség száma és az országra jellemző átlagos életminőség között nincs szoros összefüggés. Ami a népesség korösszetételének alakulását nagyban meghatározza, az az átlagos gyermekszám, ami most Magyarországon 1,28 egy nőre számítva. A szakemberek szerint a gyerekvállalási hajlandóságot nagyban befolyásolta a rendszerváltás sokkja, és befolyásolják a szociálpolitika kiszámíthatatlan változása, a meghosszabbodott tanulással töltött idő, és az anyagi javak előtérbe kerülése. A kutatók szerint, ha ez a folyamat befejeződik, újra megemelkedhet a gyerekek száma - derül ki a Népszabadság írásából.