Barokk táncok a Bory várban

 Június 27-én vasárnap Barokk táncok címmel tart táncelőadást az Alba Regia Táncegyüttes a Fehérvári Zenei Nyár rendezvénysorozat keretein belül. A táncosok korhű jelmezekben mutatják be a barokk korszak óriási báljainak táncait, ruházatát és hangulatát az öreghegyi Bory várban, ami reális környezetet kölcsönöz a táncokhoz.

 A barokk szó az olasz barocco szóból ered, amely kagylódíszt vagy nyakatekert díszítést jelent. A barokk stílus Itáliából indult el, de főleg az abszolút monarchiák központjaiban, Párizsban, Madridban és Bécsben virágzott a XVI. Század végétől a XVIII. század végéig. A katolikus országokban terjedt el. E kor gondolkodásában nagy feszültség uralkodik.
A kor művésze egyaránt akart szólni az értelemhez és az érzelemhez.
 Kb. 1600-1750 közötti korszak zenéjének összefoglaló elnevezése a barokk zene. Szenvedélyes dallamosság és újrendű harmóniák jellemzőek. Új énekstílus jön létre: opera. A királyi bálokon egyszerre csak egy pár táncolhatott a többi, pedig nézte. Az első menüettet a király táncolta a királynővel. A legfényesebb udvari bálok Mária Terézia nevéhez fűződnek. Az igényes szórakozás egyik elterjedt fajtája volt a főnemesi kastélyokban a színielőadások megtekintése, mely a magyar színházi élet egyik jelentős bázisa volt a XVIII. századtól. Legnépszerűbbek a "maskarás" álarcos bálok voltak. Számunkra Székesfehérváron mindenképpen maskarás bálnak fog ez tűnni 300-400 év távlatában. De reális kép lesz, hiszen a táncok a székesfehérvári barokk szerelmi várkastélyban játszódik, ahol annak idején talán csak Bory Jenő és felesége táncolt a holdfényben enyhe nyári éjszakákon.