Azért festő valaki, hogy színekkel dolgozzon – kiállítás Nagy Béla emlékére

„Mindig azt gondoltam, azért festő valaki, hogy színekkel dolgozzon.” – vallotta Nagy Béla festőművész, akinek alkotásait egy emlékkiállítás keretében láthatja a fehérvári közönség.

Május 20-án, szombaton 16 órakor N. Mészáros Júlia művészettörténész, a kiállítás kurátora nyitja meg a tárlatot a Szent Korona Galériában.

Az akvarell nagy mesterének tartott művész 1923-ban született Cegléden. Önéletrajzából kiderül, már kisgyermekkorában sokat rajzolt. Ha nem talált másolni valót, rajzolt a természet után is. Főleg csendéleteket, tájképeket festett, fejeket, állatokat rajzolt. 1942-ben felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kontuly Bélához került, a volt Aba-Novák osztályban kezdte meg tanulmányait, amit a világháború néhány évre megszakított. Következett a katonaság, majd a hadifogság. Csak három év múlva, 1947-ben folytatta a főiskolai tanulmányait. Mesterei Kmetty János, Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor voltak. „Sorsom irányításához sajnos nem volt adottságom. Maradhattam volna még két évig ösztöndíjjal a főiskolán, de … a család anyagi helyzete miatt úgy éreztem, saját lábamra kell állnom. Így tanári állásra pályáztam. A gimnáziumokban akkor szüntették meg a rajzot.” Így matematikát, geometriát tanított középiskolában Hatvanban és Gyöngyösön. A tanítás mellett alkotott. A tokaji művésztelepen és több nemzetközi művésztelepen is tevékenykedett, valamint hazai és külföldi tárlatokon mutatta be munkáit.

A Szent Korona Galériában május 20-án megnyíló emlékkiállításban május 31-én, szerdán 14 órakor tárlatvezetést is szerveznek. Mindkét eseményre szeretettel várják az érdeklődőket.