-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Az összetartás és a közös célok fontosságát hangsúlyozta a köztársasági elnök
A közös cél, az összetartás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. Az államfő azoknak a polgártársainknak a követésére buzdított, akik "függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe". Az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók-e az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget visszaszorítani - mondta az államfő.
2008.01.01. 12:06 |
A közös cél, az összetartás és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök újévi beszédében. Az államfő azoknak a polgártársainknak a követésére buzdított, akik "függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe".
Az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók-e az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget visszaszorítani - mondta az államfő, hozzáfűzve: ennél is fontosabb azonban, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, van-e összetartás az emberek között.
"Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akarásán és a szolidaritáson" - fogalmazott Sólyom László. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy Magyarországon ezzel szemben mindenki pusztító megosztottságról panaszkodik. "Valóban sok kárt okoz a mindent a mi-ők sémára leegyszerűsítő fekete-fehér gondolkodás" - fogalmazott a köztársasági elnök.
Az élet sok-sok példáját mutatja fel annak, mit érnek el azok, akik függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe - folytatta Sólyom László, hangsúlyozva, hogy országjárásain rengeteg igyekezettel, jóakarattal, találékonysággal és együttműködéssel találkozik.
"Ezek az emberek mind hisznek egy közös célban" - mutatott rá. Kiemelte, hogy a helyi segítő szervezetek, a civil szerveződések nélkülözhetetlenek az ország számára.
Mint mondta, az emberek belső hozzáállásától függ, mi lesz Magyarország helye az átalakuló világban, ettől függ, lesz-e közös akarat arra, hogy a magyar nemzet fennmaradjon a Kárpát-medencében.
"Újévkor, újrakezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy megőriztük a reményt. Ezért tudjuk ilyenkor szívből énekelni a Himnuszt" - zárta ünnepi beszédét az államfő.
Az ország állapotát nem lehet csak gazdasági adatokkal jellemezni. Az, hogy egy országban jó-e élni, azzal mérhető leginkább, milyen az emberek egészsége, meddig élnek, jók-e az iskolák, milyen a természeti környezet, mennyire sikerült a szegénységet és a kirekesztettséget visszaszorítani - mondta az államfő, hozzáfűzve: ennél is fontosabb azonban, hogy van-e az országban általánosan elfogadott, közös elképzelés a jövőről, van-e összetartás az emberek között.
"Azoknak az országoknak a sikere, amelyek kilábaltak a miénkhez hasonló nehéz helyzetből, ezen a kettőn alapult: egy határozott cél akarásán és a szolidaritáson" - fogalmazott Sólyom László. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy Magyarországon ezzel szemben mindenki pusztító megosztottságról panaszkodik. "Valóban sok kárt okoz a mindent a mi-ők sémára leegyszerűsítő fekete-fehér gondolkodás" - fogalmazott a köztársasági elnök.
Az élet sok-sok példáját mutatja fel annak, mit érnek el azok, akik függetlenítik magukat a megosztástól, de nem is húzódnak vissza a magánéletbe - folytatta Sólyom László, hangsúlyozva, hogy országjárásain rengeteg igyekezettel, jóakarattal, találékonysággal és együttműködéssel találkozik.
"Ezek az emberek mind hisznek egy közös célban" - mutatott rá. Kiemelte, hogy a helyi segítő szervezetek, a civil szerveződések nélkülözhetetlenek az ország számára.
Mint mondta, az emberek belső hozzáállásától függ, mi lesz Magyarország helye az átalakuló világban, ettől függ, lesz-e közös akarat arra, hogy a magyar nemzet fennmaradjon a Kárpát-medencében.
"Újévkor, újrakezdéskor érdemes meggondolnunk és megerősítenünk, hogy van belső iránytűnk, hogy megőriztük a reményt. Ezért tudjuk ilyenkor szívből énekelni a Himnuszt" - zárta ünnepi beszédét az államfő.