A fűtési szokásokat elsősorban nem az anyagi helyzet határozza meg, hanem hogy ki milyen fűtéstípussal rendelkezik – derül ki a Forsense felméréséből. A háztartások fűtési módjuk szerint öt nagyobb csoportra osztható. A legnagyobb csoport, akik csak gázt használnak, arányuk 40 százaléka, míg 27 százalék elsősorban fával és mellette más anyaggal is fűt.
A fűtési szokásokat elsősorban nem az anyagi helyzet határozza meg, hanem hogy ki milyen fűtéstípussal rendelkezik – derül ki a Forsense felméréséből. A kérdezettek 64 százaléka csak egyféle típust, míg 36 százalék vegyes fűtést alkalmaz. A háztartások fűtési módjuk szerint öt nagyobb csoportra osztható. A legnagyobb csoport, akik csak gázt használnak, arányuk 40 százaléka, míg 27 százalék elsősorban fával és mellette más anyaggal is fűt. A háztartások további 10 százaléka csak fatüzelést használ, 5 százalék pedig elsősorban gázt alkalmaz (de emellett van más fűtési módjuk is). A többi lakásban különféle más fűtési kombinációkat alkalmaznak, vagy pedig távfűtés van (18 százalék).
A fűtési mód elsősorban nem a jövedelmi helyzettel, hanem a lakóhellyel függ össze. A csak gázzal fűtők aránya folyamatosan csökken a településmérettel, míg a budapestiek több mint fele fűt csak gázzal, a falun élők körében arányuk alig haladja meg az egynegyedet. A távfűtés esetében hasonló a tendencia: mind Budapesten, mind a megyei jogú városokban 25-30 százalék között van ez a mód, a városokban viszont már a 10 százalékot sem éri el. A fatüzelés esetében ez az irány fordított: a csak fával tüzelők aránya elsősorban a falvakra jellemző, míg az elsősorban fával (de mással is) tüzelők aránya a kisvárosban élőknél átlag feletti.
A közvélemény-kutatás arról is kérdezett, hogy ki hány fokra fűti fel a lakását. A válaszolók negyede 20 fokosra, 15 százalék 21 celsiusra fűti fel a lakását, 19 százalék pedig 22 fokos lakásban szokott általában telelni. A kérdezettek 59 százaléka tehát 20-22 fokos lakásban él télen. Ennél alacsonyabb hőmérsékletet 22 százalék nevezett meg, míg 19 százalékuknál legalább 23 fokot mutatnak a hőmérők.
A fűtési szokások és komfort érzet nem függ össze az anyagi helyzettel. Nem lehet jövedelmi kategóriák szerint egyértelműen elkülöníteni, hogy ki hány fokosra fűti lakását, illetve azt sem, hogy melyik az a legalacsonyabb hőmérséklet, aminél alacsonyabbat már nem viselnének el a lakásban.
Az adatfelvételben a Forsense arra is rákérdezett, hogy napközben ha üres lakás, lejjebb veszik-e a fűtést. A válaszokból kiderül, hogy a fűtési hőmérséklet lecsökkentése is csak kis mértékben függ össze a jövedelmi helyzettel. Az alsó és a felső jövedelmi kategóriába tartozók gyakorlatilag azonos arányban veszik lejjebb a fűtést (az alsó jövedelmi kategóriába tartozók között sok a nyugdíjas, így e csoportban jelentős azok aránya, akik mindig otthon tartózkodnak). A fűtés típusa viszont jelentősen befolyásolja, hogy valaki lejjebb veszi-e a fűtését, hiszen a távfűtéses lakásokban élők 60 százaléka mondta, hogy nem tudja szabályozni a hőfokot, ahol azonban gázzal vagy fával fűtenek, a 70 százalékot is meghaladja a távollétükben a fűtést leszabályozók aránya. A kérdezettek csupán 9 százaléka mondta, hogy ezt nem teszi meg, annak ellenére, hogy lehetőség lenne rá.