Az imakönyvek kultúrában betöltött szerepét mutatta be Frauhammer Krisztina előadása

Vágyak és imák - imák és imakönyvek a paraszti és polgári kultúrában címmel Dr. Frauhammer Krisztina, néprazjkutató előadását hallhatták az érdeklődők szerdán, Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A Magyar Tudományos Akadémia-Szegedi Tudományegyetem Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa az imakönyveket, mint számos tudományág számára értékes forrásul szolgáló műveket elemezte.
2018.11.07. 20:05 |

Az imakönyvek fontos források, telis-tele vannak kincsekkel. Az imakönyvek a vallásos emberek számára fontos eszközt jelentenek, segítik őket az Istennel való kommunikációban. Ezen túlmenően számos olyan sajátosságuk van az imakönyveknek, amelynek kapcsán az egyháztörténészek, mentalitástörténészek, lelkiségtörténettel foglalkozók, irodalmárok, nyelvészek, néprajzkutatók forrásmunkaként használhatják ezeket.

Az imakönyveknek a XIX. század közepéig jelentős szerepük volt az olvasás elsajátításának folyamatában, a nyelv művelésében, megtartásában, mind a hagyományos magyar paraszti kultúrában és a nemzetiségek esetében is.

Fontos szerepük volt az ifjúság nevelésében; a XX. század közepéig az oktatás nagy része - az óvodától a felsőoktatásig - javarészt egyházi kézben volt. A legtöbb intézmény összeállította a saját imakönyvét, az oktatás mellett fontos szerepe volt a liturgikus eseményeknek is.” - hangsúlyozta előadásában Dr. Frauhammer Krisztina, néprajzkutató.

Az ilyen imakönyvekben már szinte kivétel nélkül vannak erkölcsnemesítő elmélkedések, nevelő szándékú jó tanácsok. Talán ezzel is összefügg, hogy ismerünk speciálisan lányoknak, asszonyoknak, férfiaknak, munkásoknak, katonáknak összeállított imakönyveket, amelyek pedig azért érdekesek, mert szövegeik, elmélkedéseik közvetítették az egyház elképzeléseit az olvasók felé arról, hogy milyennek kellene lennie egy ideális lánynak, asszonynak, férfinak; egyfajta identifikációs modellt is nyújtott egy-egy ilyen könyv. Ha megnézünk egy ilyen imakönyvet, a legtöbb élethelyzethez, szükséghelyzethez vannak imádságok.” - emelte ki Dr. Frauhammer Krisztina, hozzátéve, hogy „a világháborúk kapcsán például sok ilyen könyvet adtak ki, nagyon magas példányszámban és szétosztották a katonák között."

Kultúra

  1. Érték és információ a Vörösmarty Mihály Könyvtárban

    Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő kötete és a Bogyó és Babóca könyvek voltak tavaly a legnépszerűbbek a kölcsönzők között a Vörösmarty Mihály Könyvtárban. Mindkét könyvből 259 alkalommal kölcsönöztek tavaly. A második legtöbb alkalommal Beck Andrea: A Titoktündér című könyvét, harmadik legtöbbször pedig Berg Judit Ruminijét kölcsönözték ki.

    2019.01.17.
  2. Útközben - Várkonyi Gábor festményeiből nyílik kiállítás a Köfém Művelődési Házban

    Január 24-én, csütörtökön 17:30 órakor nyílik meg Várkonyi Gábor festményeinek kiállítása, kiállítása, „Útközben” címmel. A tárlatot megnyitja: Dr. Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság alelnöke, közreműködik: Enyedi Ágnes, népdalénekes. A kiállítás megtekinthető február 13-ig.

    2019.01.17.
  3. Menny és föld - Prohászka László kötetének bemutatója a Vörösmarty teremben

    Január 17-én, csütörtökön 17 órakor mutatják be Prohászka László Menny és föld című kötetét a Vörösmarty Társaság termében. (Kossuth u. 14.) A házigazda Bobory Zoltán, a Vörösmarty Társaság elnöke lesz, a belépés díjtalan, szeretettel várják az érdeklődőket.

    2019.01.17.
  4. Szent László nyomában Erdélyben - filmbemutató és fotókiállítás a Városházán

    Január 18-án, pénteken 17.30-tól mutatják be Vakler Lajos Szent László nyomában Erdélyben című dokumentumfilmjét a Városháza Dísztermében, valamint kiállítás is nyílik Simon Erika fotóiból. A bemutatót követően Smohay András művészettörténész beszélget az alkotóval.

    2019.01.17.

Eseménynaptár

2019. Január
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Székesfehérvár Topotéka