Az imakönyvek kultúrában betöltött szerepét mutatta be Frauhammer Krisztina előadása

„Az imakönyvek fontos források, telis-tele vannak kincsekkel. Az imakönyvek a vallásos emberek számára fontos eszközt jelentenek, segítik őket az Istennel való kommunikációban. Ezen túlmenően számos olyan sajátosságuk van az imakönyveknek, amelynek kapcsán az egyháztörténészek, mentalitástörténészek, lelkiségtörténettel foglalkozók, irodalmárok, nyelvészek, néprajzkutatók forrásmunkaként használhatják ezeket.

Az imakönyveknek a XIX. század közepéig jelentős szerepük volt az olvasás elsajátításának folyamatában, a nyelv művelésében, megtartásában, mind a hagyományos magyar paraszti kultúrában és a nemzetiségek esetében is.

Fontos szerepük volt az ifjúság nevelésében; a XX. század közepéig az oktatás nagy része - az óvodától a felsőoktatásig - javarészt egyházi kézben volt. A legtöbb intézmény összeállította a saját imakönyvét, az oktatás mellett fontos szerepe volt a liturgikus eseményeknek is.” - hangsúlyozta előadásában Dr. Frauhammer Krisztina, néprajzkutató.

„Az ilyen imakönyvekben már szinte kivétel nélkül vannak erkölcsnemesítő elmélkedések, nevelő szándékú jó tanácsok. Talán ezzel is összefügg, hogy ismerünk speciálisan lányoknak, asszonyoknak, férfiaknak, munkásoknak, katonáknak összeállított imakönyveket, amelyek pedig azért érdekesek, mert szövegeik, elmélkedéseik közvetítették az egyház elképzeléseit az olvasók felé arról, hogy milyennek kellene lennie egy ideális lánynak, asszonynak, férfinak; egyfajta identifikációs modellt is nyújtott egy-egy ilyen könyv. Ha megnézünk egy ilyen imakönyvet, a legtöbb élethelyzethez, szükséghelyzethez vannak imádságok.” - emelte ki Dr. Frauhammer Krisztina, hozzátéve, hogy „a világháborúk kapcsán például sok ilyen könyvet adtak ki, nagyon magas példányszámban és szétosztották a katonák között."