-
Intézményfelújítás, zárszámadás
Pénteken délelőtt tartott Közgyűlést Székesfehérvár MJV Önkormányzata. Elfogadták a 2023-as zárszámadást, illetve az intézmények és a gazdasági társaságok belső ellenőrzéséről szóló beszámolót. Döntöttek arról is, hogy idén is elengedi a teraszdíjakat a vendéglátósoknak az önkormányzat és ismét pályázhatnak a belvárosi épületek a külső felújítás támogatására. Elhangzott, hogy a eredményes közbeszerzés után indulhat a Vasvári Gimnázium felújítása.
2024.04.26. -
Székesfehérvár Közbiztonságáért
Ünnepélyes pillanatokkal kezdődött Székesfehérvár képviselőtestületének pénteki ülése. A közgyűlésen adta át dr. Cser-Palkovics András polgármester a „Székesfehérvár Közbiztonságáért” Díjat, amelyet idén kiváló szakmai munkája elismeréseként Takács József tűzoltó alezredes, Paál Andrea, a Székesfehérvári Városi Polgárőrség titkára és Kalányos Zsolt polgárőr vehetett át.
2024.04.26. -
Stratégiai együttműködés
Stratégiai együttműködési szerződést kötött a KAVOSZ E-Green Zrt. és a Pannon Egyetem. A VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetem rendezvénysorozatának második eseményén Veszprémben, ünnepélyesen írták alá a megállapodást.
2024.04.26. -
TDK az Óbudain
A tanulók tudományos munkásságának segítése a célja a Tudományos Diákköri Konferenciának, amelyet immár 59. alkalommal szerveztek meg az Óbudai Egyetemen. A legjobb előadók az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára juthattak tovább.
2024.04.26.
Az erőszakos kollektivizálás Fejér megyei mérlegét vonta meg Czetz Balázs előadása
„1956 októberében a forradalom kitörését követően pára nap alatt felbomlottak az addig megszerveződött termelőszövetkezetek, az embereik hazavitték az állataikat, visszavették a saját földjüket és a termelőeszközeiket.” - hangzott el az előadás bevezetőjében.
„1957 és 1961 között - amit korábban, a Rákosi-korszakban sem sikerült elérni - Fejér megye megközelítőleg 90 százalékát szovjet mintájú termelőszövetkezeti keretek közé kényszerítették. Ez az eseménysor erőszakkal történt, tehát a kényszer kifejezés megállja a helyét. Megszűnt az individuum, a gazdálkodókat, - akik korábban a maguk urai voltak - szövetkezetekbe kényszerítették. Valamennyi településen létrejött - minimum egy, de inkább több - termelőszövetkezet, tehát a paraszti társadalom felszámolása, az egyéni gazdálkodás eltüntetése jellemzően erre az időszakra esik.” - emelte ki Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának igazgatója.
„Fejér megyében 1945 előtt a nagybirtokrendszer dominált. 1945 nyarát követően történtek földosztások, amelynek során jellemzően nincstelen zsellérek, mezőgazdasági cselédek lettek új gazdák, akik később a termelőszövetkezetek derékhadát adták. Nekik nem volt több generációs tapasztalatuk, állataik, szerszámaik, ők - a közép és nagybirtokos gazdákkal ellentétben – könnyen beléptek a szövetkezetekbe.” - hangsúlyozta Dr. Czetz Balázs, aki hozzátette: a retorika szintjén önkéntes volt a kollektivizálás folyamata, a valóságban azonban sokszor fenyegetés, megaláztatások és fizikai erőszak hatására ment végbe, de adminisztratív eszközöket is bevetettek; a magángazdálkodók adóját például a háromszorosára emelték.
Az 1957. esztendőben Fejér megyében 128 fő TSZ-elnök volt, ebből 80 fő csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett és mindössze 6 főnek volt szakirányú, mezőgazdasági végzettsége.”
„A kollektivizálás kapcsán sok igazságtalanság történt Magyarországon. Sok ember élete munkája egy pillanat alatt szertefoszlott; be kellett szolgáltatni mindent. A családok, akiknek földjeik voltak és keményen dolgoztak rajta, vagy állatokat tartottak államosították mindenüket. Mindezzel szétverték a nagycsaládokat, a faluközösséget, sokan a nagyvárosokba kényszerültek.” - hangsúlyozta Deák Lajosné, tanácsnok, a rendezvény támogatója.