Az Aranyvonat és a Szent Jobb a História sorozat következő előadásában

1938. június 1-jén, szerdai napon a Szent Jobb országjáró útja során az Aranyvonaton második állomására, Székesfehérvárra érkezett. Tetején a hatalmas koronával díszített harmadik vagon hozta lehajtható üveges oldala mögött az ereklyét. Fehérköpenyes testőrök sorfala előtt nyolc pap hozta le az ereklyét a lépcsőn és helyezte a nyolc arabs paripa által vontatott díszkocsira. A nyergesek hátán egy-egy zöld díszruhás, prémkucsmás lovas, a fogat előtt Pettkó-Szandtner Tibor méneskari alezredes, az ereklye kocsija mögött Mészáros ereklyeőr kocsija. A menet élén a lovas rendőr díszszakasz, harsonások, majd a bábolnai lovas leventezenekar haladt.

Az ereklyekocsit a nemesi lovas bandérium fogta közre, elöl József Ferenc főherceggel. A bandérium után a négyes fogatok, az élen József főhercegé. Parádés kocsisaik libériáin a Habsburg-, Zichy-, Eszterházy-, Széchényi-, Károlyi-, Cziráky-, Hadik-, Nádasdy-, Jankovich-, Hunyady-, Merán-, Pappenheim- és a Wimpffen címerek ékeskedtek.

 Az Aranyvonatot, a magyar tervező- és díszítőművészet gyöngyszemét mindössze négy hónap alatt építették meg. Öt kocsiból és egy mozdonyból állt. Az egyházi és világi méltóságokat szállító két-két luxuskocsi fogta közre az ereklyét szállító, bizánci stílusban díszített aranykocsit, amit a MÁV egyik szalonkocsijából alakítottak ki. Az aranykocsit különleges külső és belső díszítése mellett, az alakja is megkülönböztette a többi vasúti kocsitól. Oldalfala a megszokottnál mélyebbre nyúlt le, ezzel takarva el a szerkezeti részeket. Oldalaira hatalmas nyílásokat vágtak, hogy mindenki számára jól láthatóvá váljon a Szent Jobb.