-
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
A 2. magyar hadsereg tragédiájának hátterével, a magyar honvédek történetének máig ható üzenetével ismerkedhettek meg a fiatalok pénteken a Vármegyeházán, ahol Illésfalvi Péter történész tartott szemléletes előadást. A fiatalokat Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és dr. Tanárki Gábor főispán köszöntötte
2026.01.30. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Az aranybullák története a Városi Levéltár és Kutatóintézet éves konferenciáján
Az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója tiszteletére a II. András által kibocsájtott oklevél volt a Városi Levéltár és Kutatóintézet éves konferenciájának témája.
Dr. Csurgai-Horváth József igazgató üdvözlő mondatait követően a Magyar Levértárosok Egyesülete éves vándorgyűlése keretében rendezett esemény résztvevőit Mészáros Attila alpolgármester köszöntötte. Mint mondta, az Aranybulla évszázadokra meghatározta Székesfehérvár központi szerepét azzal, hogy „Az országunk megjavítására vonatkozó dolgokat oly módon rendeljük: Hogy évente Szent István király ünnepén Székesfehérvárott tartozzunk ünnepelni, …”.- idézte. „Ez a ma magyarságának is üzenet, és a város hosszú évek óta mindent megtesz azért, hogy méltó módon emlékezzen az államalapítás ünnepére. Számunkra nagy öröm volt, hogy az Aranybulla kiadási helyszíne, ahol ma az emlékmű található, megújulhatott.”
Az alpolgármester szólt azokról a jelentős geofizikai kutatásokról, amelyek a Palotavárosban zajlanak, az egykori johannita központ területén, amely az Aranybulla hét példányának egyikét őrizte.
Az Aranybullák a középkori Magyarországon és Európában című tanácskozáson a téma elismert szakemberei tartottak előadást.
Zsoldos Attila magyar történész, középkorkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja előadásában arra mutatott rá, hogy a II. András által 800 éve kiadott Aranybulla a közhiedelemmel ellentétben nem a király addigi politikájának a tagadása, hanem sokkal inkább összegzése volt. A magyar városok aranybulláit, azok kiadásának körülményeit foglalta össze a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, Weisz Boglárka. A hazai visszatekintők után Bárány Attila, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára a XII-XII. századi angol uralkodói chartákról, míg Pósán László, szintén a Debreceni Egyetem tanára II. Frigyes német-római császár aranybulláiról tartott előadást. A konferencia Cieger András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa „Kicsit túlzottnak éreztem a Szent István korra való visszaemlékezést”. A kádári emlékezetpolitika és az Aranybulla emlékmű Székesfehérvárott című értekezésével zárult.