A Magyar Nemzeti Múzeum Temetők az űrből elnevezésű programja keretén belül ismeretlen temetőket kutatnak a Szent István Király Múzeum régészei műholdak segítségével.
A technológia lényege, hogy megfelelő időjárási és fényviszonyok között zöld gabona esetében jól kirajzolódik, hogy mely területen található temető, illetve az egyes temetőn belül hol helyezkednek el a sírok.
Az egykor megbolygatott föld, azaz a sír helyén a gabona élénkebb, erősebb zöld, ugyanis a lazább szerkezetű föld vízgyűjtőként működik, amit a növényzet jobban kedvel. Azon sírok határozhatók meg legjobban, amelyeket mélyre ástak, azaz mélységük meghaladja az egy métert. Érdekesség, hogy a mély sírok egyben korszakot is jelölnek. Például a két méter mélyen elhelyezkedő sírok a népvándorlás korára jellemzők.
Ilyen fotók alapján kezdték meg Szücsi Frigyes régész vezetésével a feltárási munkálatokat Székesfehérvár és Aba határán egy magánkézben lévő szántóföldön. A műholdkép alapján a jelzett területen négy-ötszáz sírhellyel rendelkező temető, ettől pár száz méterre pedig egy kisebb temető található.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy a nagyobb temetőben két sírt bontottak ki és végezték el a régészeti feltárást.
A leletanyag alapján a két sír közép avar kori. Már a feltárás vége felé jártak augusztus huszonötödikén, amikor a délutáni órákban egy szablya alakja kezdett kirajzolódni az egyik sírban. Szablyákat egész Magyarország területén ritkán tárnak fel sírokban, de Fejér vármegyére ez még kevésbé jellemző. Utoljára Fülöp Gyula, a múzeum elhunyt avar koros régésze tárt fel Kajászó-Újmajor lelőhelyen 1979-ben hasonló sírt.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy a korabeli avar sírokban általában lándzsákat, íjakat találnak, ezért a szablya már önmagában is jelzés értékű, hogy magasabb rangú ember nyugszik az adott sírban. Ráadásul e sír halottját aranyozott bronz varkocsok díszítették, valamint préselt bronz övdísszel rendelkezett. A díszöv is rangot jelez az adott korban.
A szablya kivétele a legnehezebb művelet, mivel a korrodálódott anyag könnyen széteshet, ezért a fegyvert Teker László önkéntes munkatárs, asztalos által előállított speciális kalodával emelik ki a körülötte lévő földdel együtt, hogy később a restaurátor-műhelyben a szakemberek feljavíthassák. Ez azért is fontos művelet, mert a szántóföldek alatt lévő fémek az utóbbi korok vegyszeres mezőgazdasági kezelései miatt rossz állapotban vannak.
Szücsi Frigyes elmondta, hogy Fejér vármegye területén jelenleg nyolcvan ilyen kutatatlan, de fotózott terület áll rendelkezésre, amelyeket elég csak szúrópróbaszerűen feltárni, s ha igazolódik azokról is az avar kor időszaka, akkor már a tudományos kutatásokban felhasználható területekről beszélünk. Szabados György történész is a helyszínre sietett, ahol elmondta, hogy a régészeti kutatások fejlődése a történész számára azt igazolja, hogy Fejér vármegye ezernégyszáz évvel ezelőtt is fontos terület lehetett, amit a sok avar kori temető igazol.
