Regnum Marianum - fogadalmi mise Szent István országfelajánlására emlékezve

A szentmise végén az ereklyéket körmenetben viszik a Nemzeti Emlékhelyen található Szent István király és Szent Imre herceg sírjához, ahol elimádkozzák a felajánlási imát.

Az imádság után az ereklyéket körmenetben kísérik vissza a Püspöki Palotába. Az ünnepi szentmisén Spányi Antal megyés püspök megújítja hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogyan azt Szent István király tette, 1038-ban, a halálát megelőző napon. A "Regnum Marianum" Magyarország régi latin nyelvű katolikus elnevezése, Mária királyságát jelenti. A kifejezés abból a hagyományból ered, mely szerint az örökös nélkül maradt Szent István király a halála előtti napon, vagyis 1038. augusztus 14-én Székesfehérváron a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának ajánlotta föl.

Amikor a beteg István király érezte halála közeledtét, magához rendelte a püspököket, palotájának és a nemzetnek nagyjait; megtárgyalta velük, hogy kit válasszanak helyette királynak. Majd atyailag intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, amelyet elnyertek; szeressék az igazságot, az égi szeretet láncait kedveljék, gyakorolják a szeretetet, és az alázatossággal törődjenek. E szavak után kezét és szemét a csillagokra emelve így fohászkodott Isten Szentséges Anyjához: "Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom."