-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Áttörő fény - bemutatták a várostörténeti trilógia befejező részét
A „Fehéredő múlt” című várostörténeti trilógia harmadik, befejező epizódját láthatták az érdeklődők a Városháza dísztermében a Múzeumok Éjszakáján. A film nemcsak ismeretlen, vagy kevéssé ismert történelmi tényeket közvetít a városról, hanem annak mélyebb lelki életébe, folyamatos leromboltatásába és újjáépülésébe is betekintést enged.
2014.06.21. 23:22 |
A „Fehéredő múlt” című várostörténeti trilógia harmadik, befejező epizódját láthatták az érdeklődők a Városháza dísztermében a Múzeumok Éjszakáján. Az ősbemutatón egy monumentális történelmi freskót láthatott a közönség, a film nemcsak ismeretlen, vagy kevéssé ismert történelmi tényeket közvetít a városról, hanem annak mélyebb lelki életébe, folyamatos leromboltatásába és újjáépülésébe is betekintést enged Burján Zsigmond különleges képi világának köszönhetően.

Az „Áttörő fény” című fejezet a kiegyezéstől napjainkig dolgozza fel a város történetét, magába foglalva a dualizmus korát, az első világháborút, a két háború közötti időszakot, a székesfehérvári zsidóság történetét, a holokausztot, a második világháborút és az ötevenes-hatvanas évektől a rendszerváltásig tartó folyamatot. Az ősbemutatón egy monumentális történelmi freskót láthatott a közönség, a film nemcsak ismeretlen, vagy kevéssé ismert történelmi tényeket közvetít a városról, hanem annak mélyebb lelki életébe, folyamatos leromboltatásába és újjáépülésébe is betekintést enged Burján Zsigmond különleges képi világának köszönhetően.

A trilógia „Kereszttől a félholdig” című első részét 2012 augusztusában, „Uram, maradj velem!” című második fejezetét 2013 júniusában mutatták be. Az „Áttörő fény” című befejező alkotás a dualizmus korától napjainkig tárja fel Székesfehérvár történelmét a legújabb kutatásokra alapozva, a teljesség igénye nélkül. A film foglalkozik a dualizmustól az I. világháborúig tartó időszakkal, a Magyar Királyi 17-es honvéd gyalogezred történetével, a két világégés közötti periódussal, benne Prohászka Ottokár püspök és Csitáry G. Emil polgármester szerepével. Ugyancsak feltárja a film a székesfehérvári zsidóság tragikus történetét, a deportálásokat, a II. világháború időszakát, valamint az 50-es éveket, kiemelten 1956-ot. Foglalkozik az alkotás a kádári szocializmus időszakával, majd a gondolatébresztés szándékával visszatekint a rendszerváltás éveire és a 2013-as Szent István Emlékévre.

A „Fehéredő múlt” című trilógia a 2013-as Szent István Emlékév alkalmából készült, a befejező rész forgatása tavaly nyáron kezdődött el. Az alkotás mentora Siklósi Gyula régészprofesszor, rendezője és operatőre Burján Zsigmond, gyártásvezetőként Haufe Andor, vágóként Szentmiklósi Dávid működött közre. A harmadik film ősbemutatóját követően Burján Zsigmond köszönetét fejezete ki az alkotóknak – kiemelten Siklósi Gyulának – és valamennyi közreműködőnek, akik lehetővé tették a trilógia elkészítését és az ezeréves Székesfehérvár történelmének sajátos, egyedülálló megörökítését.
