2. Magyarország

Átlagosan 6.4 cm a hőszigetelés vastagsága Magyarországon

 Az energiaköltségek csökkentése nem csak Magyarországon mozgatja meg a lakosság fantáziáját. A sárszentmihályi Masterplast által végzett felmérésből kitűnik, hogy a régióban élők is egyre inkább képesek költség-, és környezettudatos fejjel gondolkodni, és ennek megfelelően egyre vastagabb szigeteléssel látják el otthonaikat. A szigetelések vastagságában élen járó osztrákok például az elért energia-megtakarítást támogatják.
2010.03.25. 12:00 |
 Az energiaköltségek csökkentése nem csak Magyarországon mozgatja meg a lakosság fantáziáját. A sárszentmihályi Masterplast által végzett felmérésből kitűnik, hogy a régióban élők is egyre inkább képesek költség-, és környezettudatos fejjel gondolkodni, és ennek megfelelően egyre vastagabb szigeteléssel látják el otthonaikat. A szigetelések vastagságában élen járó osztrákok például az elért energia-megtakarítást támogatják.
 
 Ma a környezettudatos országokban az alkalmazott hőszigetelési vastagság a falak esetében 10-12 cm (U = 0,3 – 0,38 W/m2K), tető esetében pedig 20-25 cm (U = 0,2 – 0,25 W/m2K). Környezettudatos országnak nevezhetjük a készülő szabályozásaik alapján Németországot, Ausztriát, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is. Magyarországon a 0,45 W/m2K érték is elegendő.
 
„Ahogy nálunk, úgy a velünk szomszédos országokban is már inkább 8 centiméteres homlokzati hőszigetelést alkalmaznak a rekonstrukciók során, sőt egyes országokban, ha nem felújításról, hanem új építésű ingatlanokról beszélünk, akkor már automatikusan a vastagabb szigetelést választják a beruházók.” – mondta Tibor Dávid, a 16 országban leányvállalatot működtető, hazai építőanyag-ipari vállalat, a Masterplast Group vezérigazgatója.
 
 
 
A régióban a legvastagabb átlagos homlokzati hőszigetelés Ausztriában található: 14 centiméter. Az ok azonban nem az Alpokban, vagy a hidegben, hanem a támogatási rendszerben keresendő. Az osztrákok oly mértékben szeretnék csökkenteni energiafüggőségüket, hogy az „A” energetikai besorolással rendelkező, vagy a „passzívház” rendszerben épült (azaz a jelenlegi technológiával elérhető maximális takarékosságot biztosító) épületeket támogatják a legnagyobb mértékben. Ehhez járul még az ottani erős ipari lobbi, amely a helyben gyártott technológia értékesítését helyezi előtérbe.
 
 
Homlokzati hőszigetelések átlagvastagsága a régióban (2009)
Ausztria - 14,0
Szerbia - 6,5
Románia - 6,5
Magyarország - 6,4
Szlovákia - 5,9
Horvátország - 5,3
 
 
 A fenti példán kívül a homlokzati hőszigetelés vastagsága átlagban 5,5-6,5 centiméter között van a régióban. Romániában, és Szerbiában átlag 6,5 centiméter a szigetelés vastagsága, igaz ezen országokban nem igazán jellemző az állami támogatás. Szerbiában például inkább a helyben gyártott termékeket támogatják kedvezményes hitelfelvételi lehetőséggel.
 
 
 Magyarországon az elmúlt egy évben csaknem 20 százalékkal nőtt az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága, és tavaly már elérte a 6,4 centiméter körüli értéket. A folyamat persze nem meglepő, hiszen egy átlagos családi lakóház fűtéshez felhasznált energia mennyisége a tapasztalatok szerint akár 25-33 százalékkal is mérsékelhető a megfelelő vastagságú szigeteléssel. A felmérések szerint a legvékonyabb homlokzati hőszigetelést a horvátok alkalmazzák, az átlag itt 5,3 centiméter. Igaz, a trend itt is a 8 centiméter felé halad, sőt az újépítésű ingatlanok esetében szinte kizárólag 10 centiméter vastagságú homlokzati hőszigetelést rendelnek meg a beruházók.
 
 

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.

  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.

  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.

  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.