-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Átalakul a közgyógyellátás rendszere
A közgyógyellátási igazolványokkal való visszaélések megakadályozása érdekében a kormány módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet. Az Egészségügyi Minisztérium emellett az egészségügyi kiadások csökkentése érdekében a gyógyszer-, valamint a gyógyászati segédeszközök piacának átalakítását tervezi. A kormány szerdai ülésén módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni a közgyógyellátási igazolványokkal.
A közgyógyellátási igazolványokkal való visszaélések megakadályozása érdekében a kormány módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet. Az Egészségügyi Minisztérium emellett az egészségügyi kiadások csökkentése érdekében a gyógyszer-, valamint a gyógyászati segédeszközök piacának átalakítását tervezi. A kormány szerdai ülésén módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni a közgyógyellátási igazolványokkal.
A módosítás értelmében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jövőben hatósági nyilvántartást vezetn a közgyógyellátási igazolványokról. Ez az adatbázis online kapcsolatban lesz a gyógyszertárakkal, amelyek így napi rendszerességgel lekérdezhetik, hogy az adott igazolvány felmutatója jogosult-e a közgyógyellátásra.
A gyógyszertárak és az OEP közti adatkapcsolat kiépítése 95 millió forintba kerül, ezt a pénzt a kormány az általános tartalék terhére az OEP rendelkezésére bocsátja. A jelenleg forgalomban lévő, TAJ-szám nélküli igazolványokat ? melyeket még a társadalombiztosítási azonosító bevezetése előtt adtak ki ? még idén lecserélik. A közgyógyigazolvány a jövőben egy évig lesz érvényes, így lehetőség lesz a jogosultság évenkénti felülvizsgálatára
A közgyógyellátás jelenlegi rendszere
Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta, a közgyógyellátás legnagyobb problémája, hogy az egészségügyi alapból finanszírozott, valójában azonban szociális támogatást jelent. Bár a legnagyobb gyógyszerkiadásai az elhúzódó krónikus betegségben szenvedőknek vannak, a statisztikák szerint a legtöbben egyszerű fájdalomcsillapítót, illetve nyugtatót váltottak ki közgyógyellátási igazolvány segítségével.
Jelenleg három jogcímen juthat valaki közgyógyellátási igazolványhoz. Alanyi jogon jár például a térítésmentes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve bizonyos egészségügyi szolgáltatások bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó kiskorúaknak, központi szociális segélyben vagy rokkantsági járadékban részesülőknek.
Normatív alapon kérhet térítésmentességet az, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át (ez 2005-ben 2 450 Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (24 500 forint).
Emellett a települési önkormányzat saját jogon megállapíthatja a közgyógyellátási jogosultságot méltányossági alapon annak, akinek alacsony a jövedelme, illetve magas gyógyszerkiadásai azt indokolják.
Meghatározott összegből gazdálkodhatnak a rászorulók
A minisztérium elképzelései szerint a későbbiekben valamennyi jogcím esetében felül kell vizsgálni a jogosultságot, és azoknak juttatni a támogatást, akik nem képesek minimális önrésszel sem hozzájárulni gyógyszereik árához. Ez várhatóan egy egyénileg megszabott keretet jelent majd, ahol a beteg számára az orvos összeírja azokat a gyógyszereket, amelyre rendszeresen szüksége lehet, és ezek alapján a beteg meghatározott havi összeget "költhet el" a patikában.
Egységesítik a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályokat
A gyógyszereket érintő valamennyi jogszabály felülvizsgálatával készülhet el a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvény. Az Egészségügyi Minisztérium célja a jogszabállyal, hogy a költségvetésben tervezett mértéken belül tartható legyen a gyógyszerekre fordított központi kiadás.
A jogszabály három alapvető céljaként a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozás egységesítését, a gyógyszerkassza tervezhetőségét és a reklámozás szabályozását nevezte meg Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára.
Az új jogszabály törvényi szintre emelné a kormány és a gyógyszercégek tavalyi megállapodásának egyes elemeit, többek között azt, hogy a gyógyszerkassza évente garantáltan ötmilliárd forinttal nő - mondta el Vojnik Mária.