-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Átalakul a közgyógyellátás rendszere
A közgyógyellátási igazolványokkal való visszaélések megakadályozása érdekében a kormány módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet. Az Egészségügyi Minisztérium emellett az egészségügyi kiadások csökkentése érdekében a gyógyszer-, valamint a gyógyászati segédeszközök piacának átalakítását tervezi. A kormány szerdai ülésén módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni a közgyógyellátási igazolványokkal.
A közgyógyellátási igazolványokkal való visszaélések megakadályozása érdekében a kormány módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet. Az Egészségügyi Minisztérium emellett az egészségügyi kiadások csökkentése érdekében a gyógyszer-, valamint a gyógyászati segédeszközök piacának átalakítását tervezi. A kormány szerdai ülésén módosította a közgyógyellátásról szóló kormányrendeletet annak érdekében, hogy ne lehessen visszaélni a közgyógyellátási igazolványokkal.
A módosítás értelmében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jövőben hatósági nyilvántartást vezetn a közgyógyellátási igazolványokról. Ez az adatbázis online kapcsolatban lesz a gyógyszertárakkal, amelyek így napi rendszerességgel lekérdezhetik, hogy az adott igazolvány felmutatója jogosult-e a közgyógyellátásra.
A gyógyszertárak és az OEP közti adatkapcsolat kiépítése 95 millió forintba kerül, ezt a pénzt a kormány az általános tartalék terhére az OEP rendelkezésére bocsátja. A jelenleg forgalomban lévő, TAJ-szám nélküli igazolványokat ? melyeket még a társadalombiztosítási azonosító bevezetése előtt adtak ki ? még idén lecserélik. A közgyógyigazolvány a jövőben egy évig lesz érvényes, így lehetőség lesz a jogosultság évenkénti felülvizsgálatára
A közgyógyellátás jelenlegi rendszere
Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta, a közgyógyellátás legnagyobb problémája, hogy az egészségügyi alapból finanszírozott, valójában azonban szociális támogatást jelent. Bár a legnagyobb gyógyszerkiadásai az elhúzódó krónikus betegségben szenvedőknek vannak, a statisztikák szerint a legtöbben egyszerű fájdalomcsillapítót, illetve nyugtatót váltottak ki közgyógyellátási igazolvány segítségével.
Jelenleg három jogcímen juthat valaki közgyógyellátási igazolványhoz. Alanyi jogon jár például a térítésmentes gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, illetve bizonyos egészségügyi szolgáltatások bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakó kiskorúaknak, központi szociális segélyben vagy rokkantsági járadékban részesülőknek.
Normatív alapon kérhet térítésmentességet az, akinek a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10%-át (ez 2005-ben 2 450 Ft), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (24 500 forint).
Emellett a települési önkormányzat saját jogon megállapíthatja a közgyógyellátási jogosultságot méltányossági alapon annak, akinek alacsony a jövedelme, illetve magas gyógyszerkiadásai azt indokolják.
Meghatározott összegből gazdálkodhatnak a rászorulók
A minisztérium elképzelései szerint a későbbiekben valamennyi jogcím esetében felül kell vizsgálni a jogosultságot, és azoknak juttatni a támogatást, akik nem képesek minimális önrésszel sem hozzájárulni gyógyszereik árához. Ez várhatóan egy egyénileg megszabott keretet jelent majd, ahol a beteg számára az orvos összeírja azokat a gyógyszereket, amelyre rendszeresen szüksége lehet, és ezek alapján a beteg meghatározott havi összeget "költhet el" a patikában.
Egységesítik a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályokat
A gyógyszereket érintő valamennyi jogszabály felülvizsgálatával készülhet el a gyógyszerpiaci rendtartásról szóló törvény. Az Egészségügyi Minisztérium célja a jogszabállyal, hogy a költségvetésben tervezett mértéken belül tartható legyen a gyógyszerekre fordított központi kiadás.
A jogszabály három alapvető céljaként a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozás egységesítését, a gyógyszerkassza tervezhetőségét és a reklámozás szabályozását nevezte meg Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára.
Az új jogszabály törvényi szintre emelné a kormány és a gyógyszercégek tavalyi megállapodásának egyes elemeit, többek között azt, hogy a gyógyszerkassza évente garantáltan ötmilliárd forinttal nő - mondta el Vojnik Mária.