-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Aszályos, száraz és forró lehet 30 éven belül a Kárpát-medence időjárása
Hatástanulmányt készítettek a közelmúltban szakemberek a globális felmelegedés várható magyarországi hatásairól. Prognózisuk szerint hazánkban meleg lesz és sokkal kevesebb eső; összességében sokkal kellemetlenebb időjárás várható. (az aszályról bővebben...)
Az elmúlt húsz év klímakutatásainak Magyarországra vonatkozó részeit összegezte négy magyar meteorológus A globális felmelegedés éghajlati sajátosságai című tanulmányban, adta hírül a Népszabadság. Következtetésük, hogy ha duplájára nő a légkör CO2-tartalma, - amire igen nagy az esély - akkor a Kárpát-medence időjárása az elkövetkező húsz-harminc évben látványosan meg fog változni, mégpedig negatív irányban.
Az éves átlaghőmérséklet 0,75 fokkal nő: tavasszal és nyáron alig, ősszel viszont mindjárt 1,5 fokot. A csapadék mennyisége és a csapadékos napok száma ezzel szemben csökken.
Megváltozik a nyár: több kánikulai nap lesz, kevesebb lesz a felhő, és 50 százalékkal csökkenhet a nyári csapadékmennyiség, ami viszont kevesebbszer és nagyobb adagokban fog lehullani. A tél még ennél is jobban megváltozik: enyhébb és csapadékosabb lesz, és egyre ritkábban lesz fehér a karácsony, mert a hó ritka lesz, és rövid ideig marad meg.
Az egyik szerző, Mika János szerint mindez akkor jelent drámai változást, ha az összes tényezőt együtt vesszük figyelembe, ugyanis félfokos melegedés a csapadék csökkenésével együtt már 60 százalékkal növelheti az aszályok gyakoriságát.