Árpád-kori sírokat találtak a Romkertben - a kerengő is előkerült

 A középkori királyi bazilikához tartozó, XII. századi kerengő falrészletei mellett kőbéléses, Árpád-kori sírokat tártak fel a székesfehérvári romkertben.

 Az már 1988-89-ben kiderült, hogy a Szent István által alapított középkori királyi bazilika déli oldalán volt egy kápolna, ahol a kerengő - árkádos folyosó - északi falát is feltételezte a Székesfehérvár középkori történelmét kutató Siklósi Gyula régész - mondta Biczó Piroska.

 A néhány hónapja tartó ásatás igazolta a feltételezést és a feltárás során sikerült felszínre hozni a kerengő északi falát, valamint annak több szép részletét, faragványokat, illetve a vörös márvánnyal borított mellvédet.

 Az előkerült Árpád-korabeli kőtöredékek bizonyítják, hogy a kerengő a XII. században már állt. Feltárásakor kőbéléses, Árpád-kori sírok is előkerültek. Az, hogy melyik kinek a nyughelyeként szolgált, ma már kideríthetetlen. A prépostságon voltak ugyan dokumentumok a templomban, illetve a kerengőben és annak udvarán eltemetettekről, de azok az elmúlt évszázadokban megsemmisültek - mondta Biczó Piroska. A területen nagy valószínűséggel csak a módosabb fehérvári családok halottait temették.

 A sírok leletet alig tartalmaztak. Arra, hogy a történelem mely szakaszában történtek ott a temetkezések, egy másodlagos - a feltételezett eredeti helyszíntől kicsit távolabb előkerült - III. Béla korabeli, kettévágott, a halotti útra adott érméből következtet a szakember. A feltárt kerengőszakaszok egy része látogatható is lesz. A bemutatás terveit még a télen elkészítik - mondta a régész.