-
Márai Sándor nyomán
Aki a világ fölé hajolt egyszer címmel zenés irodalmi műsort adnak a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai. A Márai Sándor nyomán bemutatásra kerülő előadás december 7-én, vasárnap 19.00 órakor kezdődik a Hetedhét Játékmúzeumban.
2025.12.05. -
A lélek textúrái
Utamra hulló színeim... címmel Fodor Orsi dekorfal designer alkotásaiból nyílik kiállítás december 7-én, vasárnap 17 órakor az Öreghegyi Közösségi Házban. A nemzetközileg elismert tervező és kivitelező tárlatát Kocsis Noémi író, újságíró ajánlja a közönség figyelmébe.
2025.12.05. -
A koronázóbazilika titkai
A Városháza Dísztermében mutatták be Szabó Zoltán építészettörténész koronázóbazilikáról szóló két újabb kötetét.
2025.12.05. -
Aranyat érő beszélgetések
Városunk kulturális életének egyik kimagasló tehetsége volt az Aranybulla Könyvtárban Bokros Judit vendége. Ferenczy-Nagy Boglárka az Aranyat érő beszélgetések keretében mesélt életútjáról, jövőbeni terveiről.
2025.12.05.
Áron Nagy Lajos festőművészre emlékeztek halálának 30. évfordulóján
Áron Nagy Lajosról halálának 30. évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást és vetítést a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai székházában. A művész rajzaiból álló kamara kiállítást Izinger Katalin művészettörténész nyitotta meg, majd bemutatták a művész életéről készült, dokumentumokból összeállított DVD-t is. Áron Nagy Lajos foltszerűen festett, dekoratív, lírai hangulatú tájképek, portrék, életképek jellemzik munkásságát.
2017.11.29. 18:33 |
Kiállítással és vetítéssel emlékezett névadójára az Áron Nagy Lajos Művészetbarát Kör szerdán. A rendezvényen Izinger Katalin művészettörténész kiemelte, hogy hatalmas szeretet övezte és övezi Áron-Nagy Lajos alakját Székesfehérváron, mindig, mindenki csak jót mondott róla mint művészről, művészetszervezőről és tanárról. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Áron Nagy festményein és grafikáin a táj szépségeit, mélységeit tudta erőteljesen visszaadni, érzelmeit a tájképek gondos megformálása közben, elsősorban színekkel fejezi ki.
„A valós táj csak kiindulópont, az elkészült kép már a pillanatnyi lelki hangulat rögzítése. Bár több elbeszélő, alakokat, jeleneteket ábrázoló képe van, mindenekelőtt a táj művésze volt.” – fogalmazott Izinger Katalin, aki külön szólt a vízi, vízparti tájat ábrázoló, párában oldódó, tükröző és tükröződő arculat jellegzetes ábrázolásáról is. A művészettörténész értelmezésében Áron Nagy Lajos „túllépett az idilli realizmuson, és pillanatnyi látványrögzítő impresszionizmuson is. A táj elemeit csak kiindulásul, eszközül szolgáltak számára, hogy valami mélyebbet, átfogóbbat fejezzen ki és utaljon arra, amit mindenségnek szokás nevezni.” A megnyitót követően a közönség is megismerhette azt a dokumentumokból összeállított DVD-t, ami a művész életéről készült. A rendezvényen részt vett Székesfehérvár alpolgármestere, Brájer Éva is, az est házigazdája dr. Lakner József volt.
Áron Nagy Lajos 1939-től Székesfehérváron élt, az alkotó munka mellett rajzpedagógusként dolgozott. 1971-ben Székesfehérvár díszpolgárává választották. 1935-től szerepelt Fejér megyei és országos kiállításokon. Első egyéni kiállítását 1955-ben rendezte. 1959-től több alkalommal Székesfehérváron, 1967-ben a Műcsarnok győri kiállítótermében, s több más kiállítóhelyen mutatta be műveit. Csoportos kiállításon szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában és többször a Műcsarnokban. 1963-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színházba Csongor és Tünde címmel készített pannót. Murális kompozíciói találhatók Bakonycsernyén, Mosonszentjánoson és a székesfehérvári Magyar Király Hotelben. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében.
„A valós táj csak kiindulópont, az elkészült kép már a pillanatnyi lelki hangulat rögzítése. Bár több elbeszélő, alakokat, jeleneteket ábrázoló képe van, mindenekelőtt a táj művésze volt.” – fogalmazott Izinger Katalin, aki külön szólt a vízi, vízparti tájat ábrázoló, párában oldódó, tükröző és tükröződő arculat jellegzetes ábrázolásáról is. A művészettörténész értelmezésében Áron Nagy Lajos „túllépett az idilli realizmuson, és pillanatnyi látványrögzítő impresszionizmuson is. A táj elemeit csak kiindulásul, eszközül szolgáltak számára, hogy valami mélyebbet, átfogóbbat fejezzen ki és utaljon arra, amit mindenségnek szokás nevezni.” A megnyitót követően a közönség is megismerhette azt a dokumentumokból összeállított DVD-t, ami a művész életéről készült. A rendezvényen részt vett Székesfehérvár alpolgármestere, Brájer Éva is, az est házigazdája dr. Lakner József volt.
Áron Nagy Lajos 1939-től Székesfehérváron élt, az alkotó munka mellett rajzpedagógusként dolgozott. 1971-ben Székesfehérvár díszpolgárává választották. 1935-től szerepelt Fejér megyei és országos kiállításokon. Első egyéni kiállítását 1955-ben rendezte. 1959-től több alkalommal Székesfehérváron, 1967-ben a Műcsarnok győri kiállítótermében, s több más kiállítóhelyen mutatta be műveit. Csoportos kiállításon szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában és többször a Műcsarnokban. 1963-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színházba Csongor és Tünde címmel készített pannót. Murális kompozíciói találhatók Bakonycsernyén, Mosonszentjánoson és a székesfehérvári Magyar Király Hotelben. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében.