Április 1-től megszűnik a vizitdíj és a kórházi napidíj

A március 9-i országos ügydöntő népszavazásokon hozott döntések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat alapján április 1-től megszűnik a vizitdíj és a kórházi napidíj, ugyanakkor a vizitdíj bevezetése miatt megemelt szociális ellátások összege nem változik.Ez érinti az öregségi nyugdíjminimumot, a nyugdíjminimum összege alatti nyugdíjakat, nyugdíjszerű ellátásokat és szociális ellátásokat, valamint a nyugdíjminimum kétszeresét nem meghaladó ellátások összegét.

A kormány tavaly február 15-én vezette be a a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A betegeknek háromszáz forintot kellett fizetniük alkalmanként, illetve kórházi tartózkodás esetén naponta. A biztosítottaknak hatszáz forintba került, ha nem a lakóhelyük szerinti rendelőben vették igénybe a szolgáltatást. Ezer forintot fizettek viszont akkor, ha beutaló nélkül mentek járóbeteg-szakellátásra, illetve ha nem ott vették igénybe az ellátást, ahová a beutalójuk szólt.

Az összeg - a szabályozás értelmében - a háziorvosoknál, illetve az intézményeknél maradt. Az egészségügyi miniszter becslése szerint vizitdíjból és a kórházi napidíjból éves szinten körülbelül 20-22 milliárd forint bevétel származott, az indokolatlan gyógyszerfelírás és orvos-beteg találkozók számának csökkenése további 40 milliárd forint megtakarítást hozott az Országos Egészségbiztosítási Pénztár számára. Rögzítették azt is, hogy a húsz alkalom feletti vizitdíjakat 2008. június 30-ig lehet visszaigényelni.

A most elfogadott törvénymódosításban szerepel, hogy az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, dolgozza ki az egészségügyi alapellátás és járóbeteg-ellátás megfelelő működését biztosító új finanszírozási rendszert, és az erről szóló dokumentumot idén április 30-ig terjessze a Ház elé.

A tandíj eltörlése azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézményekben ősztől nem kell fejlesztési részhozzájárulást (fer) fizetniük a diákoknak. Az oktatási miniszter 2006 júniusában jelentette be a tervezett intézkedést. Eszerint idén szeptembertől az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kellett volna évente fizetni a hallgatóknak. Ez alól a diákok legjobban teljesítő 15 százaléka mentesült volna. Az a becslések szerint kétszáz mesterképzésben részt vevő diák, aki már fizetett tandíjat, ezt 30 napon belül visszakapja.

A tárca jövőre 2 milliárd forinttal számolt a fer-ből a felsőoktatásban, ami hosszú távon 20 milliárdra mehetett volna fel. A tárca ezt az összeget felsőoktatási ösztöndíjakra és fejlesztésekre akarta fordítani. A referendum eredménye miatt a kormány által elkészített törvénymódosítási javaslat nem változtatott a diákhitel felső határán, amit a tandíj bevezetése miatt emeltek meg. Kormánydöntés alapján ez az összeg szeptembertől 40 ezer forint lesz.