-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Az Aranybulla pecsétjét formázó medál az Alkotmánybíróság emlékérmén
Az eredetileg 1222-ben II. András magyar király által Székesfehérváron kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe.
A motívumválasztást azzal indokolta, hogy az 1222-ben II. András magyar király által kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe. Az ábrázolástól balra az "Alkotmánybíróság" és "Az alaptörvény legfőbb őre" felirat a testület legfőbb célkitűzését hirdeti, az Ab megalakulásának évére a hátlapon megjelenő 1990-es évszám utal.
Az emlékérmék névértékük erejéig ugyanúgy törvényes fizetőeszközök, mint a forgalomban lévő fémpénzek, hiszen minden olyan kötelező alaki követelmény szerepel rajtuk, ami egy érmét pénzzé tesz.
Az első érme tiszteletpéldányát Sulyok Tamás AB-elnök vehette át, aki arról beszélt: az emlékérme az intézményesült alapjogi bíráskodásnak állít emléket, és rajta az alkotmánybírók számára "mindenkori hivatásbeli ikonnak számító" Aranybulla egy részlete látható. Emlékeztetett: két év múlva lesz 800 éve, hogy II. András a székesfehérvári országgyűlésen kiadott egy függőpecséttel ellátott királyi okiratot, amely a hazai nemeség jogait először rögzítette. Megszületett az Aranybulla, amelyből az egész magyar alkotmánytörténet eredeztethető.
Az Ab elnöke leszögezte: a testületnek hármas feladata van, egyrészt őrködni az alkotmányos rend felett, másrészt biztosítani az alapvető jogokat, harmadrészt pedig a hatalom végső korlátjaként megóvni a demokratikus jogállamot. Kitért a testület elmúlt 30 évének legfontosabb döntéseire is, így többek között a halálbüntetés eltörlésére, a kiskorúak védelmére, az abortusz és eutanázia szabályainak kijelölésére, a véleménynyilvánítás szabadságának és a közszereplők bírálhatóságának szabályaira, a gyülekezés szabadságának védelmére. Hozzátette: az Ab választásoknál is a végső fórum.
Emellett a testület a hatalom korlátja, védi a bírói függetlenséget és az önkormányzatiságot, garantálja az alkotmányosságot olyan történelmi fordulópontoknál, mint az európai uniós csatlakozás, de a büntetőjogban is megalapozta a jogállami követelményeket, a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során is garantálja az emberi méltóság védelmét. Ezeken túl védte, védi a környezetet, a jövő generációinak életfeltételeit, és lefektette az alkotmányos identitás alapjait is - sorolta Sulyok Tamás.
Az érméket Bitó Balázs tervezte. Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett, szélfeliratos. A tízezer forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A kétezer forintos címletű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült, súlya 30,8 gramm. Az ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben négyezer-négyezer darab készíthető.