-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Az Aranybulla pecsétjét formázó medál az Alkotmánybíróság emlékérmén
Az eredetileg 1222-ben II. András magyar király által Székesfehérváron kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe.
A motívumválasztást azzal indokolta, hogy az 1222-ben II. András magyar király által kiadott oklevél Magyarország jogtörténetének kiemelkedő emléke, a magyar történeti alkotmány jelképe. Az ábrázolástól balra az "Alkotmánybíróság" és "Az alaptörvény legfőbb őre" felirat a testület legfőbb célkitűzését hirdeti, az Ab megalakulásának évére a hátlapon megjelenő 1990-es évszám utal.
Az emlékérmék névértékük erejéig ugyanúgy törvényes fizetőeszközök, mint a forgalomban lévő fémpénzek, hiszen minden olyan kötelező alaki követelmény szerepel rajtuk, ami egy érmét pénzzé tesz.
Az első érme tiszteletpéldányát Sulyok Tamás AB-elnök vehette át, aki arról beszélt: az emlékérme az intézményesült alapjogi bíráskodásnak állít emléket, és rajta az alkotmánybírók számára "mindenkori hivatásbeli ikonnak számító" Aranybulla egy részlete látható. Emlékeztetett: két év múlva lesz 800 éve, hogy II. András a székesfehérvári országgyűlésen kiadott egy függőpecséttel ellátott királyi okiratot, amely a hazai nemeség jogait először rögzítette. Megszületett az Aranybulla, amelyből az egész magyar alkotmánytörténet eredeztethető.
Az Ab elnöke leszögezte: a testületnek hármas feladata van, egyrészt őrködni az alkotmányos rend felett, másrészt biztosítani az alapvető jogokat, harmadrészt pedig a hatalom végső korlátjaként megóvni a demokratikus jogállamot. Kitért a testület elmúlt 30 évének legfontosabb döntéseire is, így többek között a halálbüntetés eltörlésére, a kiskorúak védelmére, az abortusz és eutanázia szabályainak kijelölésére, a véleménynyilvánítás szabadságának és a közszereplők bírálhatóságának szabályaira, a gyülekezés szabadságának védelmére. Hozzátette: az Ab választásoknál is a végső fórum.
Emellett a testület a hatalom korlátja, védi a bírói függetlenséget és az önkormányzatiságot, garantálja az alkotmányosságot olyan történelmi fordulópontoknál, mint az európai uniós csatlakozás, de a büntetőjogban is megalapozta a jogállami követelményeket, a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során is garantálja az emberi méltóság védelmét. Ezeken túl védte, védi a környezetet, a jövő generációinak életfeltételeit, és lefektette az alkotmányos identitás alapjait is - sorolta Sulyok Tamás.
Az érméket Bitó Balázs tervezte. Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, szélük recézett, szélfeliratos. A tízezer forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A kétezer forintos címletű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült, súlya 30,8 gramm. Az ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben négyezer-négyezer darab készíthető.