-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Aláírta a pénzügyi törvényeket a köztársasági elnök
Nem találta alkotmányellenesnek a parlament által egy hete elfogadott pénzügyi törvényeket az államfő. Sólyom László "tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére", amikor aláírta a jogszabályokat. Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek
2006.07.18. 00:00 |
Nem találta alkotmányellenesnek a parlament által egy hete elfogadott pénzügyi törvényeket az államfő. Sólyom László "tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére", amikor aláírta a jogszabályokat.
A köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket - közölte az államfő hivatala.
Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök - az alaptörvény értelmében - csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha meggyőződött a jogszabály alkotmányellenességéről. "Az Országgyűlésnek pedig azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket, mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését.
A köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket - közölte az államfő hivatala.
Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök - az alaptörvény értelmében - csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha meggyőződött a jogszabály alkotmányellenességéről. "Az Országgyűlésnek pedig azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket, mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését.
