-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Aláírta a pénzügyi törvényeket a köztársasági elnök
Nem találta alkotmányellenesnek a parlament által egy hete elfogadott pénzügyi törvényeket az államfő. Sólyom László "tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére", amikor aláírta a jogszabályokat. Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek
2006.07.18. 00:00 |
Nem találta alkotmányellenesnek a parlament által egy hete elfogadott pénzügyi törvényeket az államfő. Sólyom László "tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére", amikor aláírta a jogszabályokat.
A köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket - közölte az államfő hivatala.
Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök - az alaptörvény értelmében - csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha meggyőződött a jogszabály alkotmányellenességéről. "Az Országgyűlésnek pedig azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket, mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését.
A köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket - közölte az államfő hivatala.
Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök - az alaptörvény értelmében - csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha meggyőződött a jogszabály alkotmányellenességéről. "Az Országgyűlésnek pedig azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket, mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére" - olvasható a közleményben.
Hozzáteszik: ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését.