Aláírta a pénzügyi törvényeket a köztársasági elnök

 Nem találta alkotmányellenesnek a parlament által egy hete elfogadott pénzügyi törvényeket az államfő. Sólyom László "tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére", amikor aláírta a jogszabályokat. Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek

2006.07.18. 00:00 |
 Nem találta alkotmányellenesnek a parlament által egy hete elfogadott pénzügyi törvényeket az államfő. Sólyom László "tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére", amikor aláírta a jogszabályokat. 

 A köztársasági elnök hétfőn aláírta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról, a házipénztáradóról, valamint az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényeket - közölte az államfő hivatala. 

 Az ügy előzménye: több szervezet és magánszemély fordult Sólyom Lászlóhoz, kérve, hogy küldje meg a törvényeket az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra juttassa vissza az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök - az alaptörvény értelmében - csak akkor küldhet meg az Alkotmánybíróságnak egy kihirdetésre váró törvényt, ha meggyőződött a jogszabály alkotmányellenességéről. "Az Országgyűlésnek pedig azért nem küldte vissza megfontolásra a törvényeket, mert tekintettel volt a költségvetés helyzetére, valamint a magyar gazdaságpolitika nemzetközi megítélésére" - olvasható a közleményben. 

 Hozzáteszik: ahhoz, hogy az adóemelésekkel járó áldozatnak értelme legyen, a köztársasági elnök szükségesnek tartja, hogy a költségvetés hiányának csökkentése mellett az Országgyűlés olyan intézkedéseket hozzon, amelyek pontos menetrendet és határidőket követnek, és biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését. 

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.