Aki nem nyírja a füvet kétmillióra is büntethetik - egyre több az allergiás

 Az önkormányzatok és a civil szervezetek már irtják a parlagfüvet, kaszálják a gyomos területeket. Ha a tulajdonos nem gyomtalanítja saját ingatlanjának területét, akár kétmillió forintra is megbüntethetik, a hatóság elvégzi helyette a kényszerkaszálást, melynek költségeit szintén behajtják.

 Az allergia mindennapi életvitelünket jelentősen befolyásolja. Csökkenti a teljesítőképességet a munkában és a tanulásban egyaránt. Alvászavarhoz és kimerültséghez vezet. Tünetei a közönséges meghűléshez hasonlóak: hirtelen jelentkező, vízszerű orrfolyás láz nélkül, tüsszögésekkel, amik jelentkezhetnek rohamszerűen is, és kísérheti szem- és torokviszketés is. Az egyik leggyakoribb kiváltója a virágzó növények szabad szemmel 

Húsz év múlva a föld lakosságának a fele allergiás lehet

 Az allergia valódi népbetegség, a teljes hazai lakosság 30 százalékát érinti. Évente legalább 100-150 ezer új beteggel kell számolni csak a légúti allergiák, szénanátha és asztma területén.

 A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság közleménye szerint világszerte mintegy 300 millió asztmással számolnak, akiknek a száma legalább 150 millióval fog emelkedni a következő évtizedben. Előrejelzések szerint 2025 körül már a Föld teljes lakosságának a fele allergiás lesz.

Parlagfű elleni védekezés

 Még nem szórja virágporát a parlagfű, de hamarosan megkezdődik az allergiások többségének szenvedést okozó időszak. A virágzás várhatóan júliustól októberig tart. A parlagfű apró, sárga virágai a hajtások csúcsán jelennek meg, irtani még a virágzás előtt kell, hogy minél kisebb legyen a levegő pollenterhelése.

 A parlagfű kiirtására a kézi gyomlálás az egyik leghatékonyabb módszer, ez csak a virágzás előtt ajánlatos. A kaszálás és a kapálás további környezet- és költségkímélő védekezési mód. A növényeket a tömeges megjelenésük után, ahol lehet, minél előbb tanácsos megsarabolni a talajszinten és gyökérnyaki részt elvágva. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények így nem tudnak újrahajtani.

 Péterfi Éva, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kommunikációs főosztályvezető-helyettese elmondta: a védekezésre rendelkezésre álló 108 millió forintból 30 milliót a megyei akciótervek elkészítésére és végrehajtására, 20 milliót az országos aerobiológiai hálózat fenntartására és fejlesztésére, a fennmaradó összeget pedig a kommunikációra fordítják.