Aki az idén megy nyugdíjba - már csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe

Ettől az évtől csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során. A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió.
2009.01.05. 08:20 |
 Ettől az évtől csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során.

 Az év végén megjelent kormányrendelet értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi átlagkereseteknél. További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007. I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között).

A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a degressziós szabályokat. A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933 forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a közép-magyarországi régióban az egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben.

A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.