-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Aki az idén megy nyugdíjba - már csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe
Ettől az évtől csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során. A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió.
2009.01.05. 08:20 |
Ettől az évtől csak három jövedelemsávot vesznek figyelembe a nyugdíjfolyósító szakemberei az induló nyugdíjak megállapítása során.
Az év végén megjelent kormányrendelet értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi átlagkereseteknél. További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007. I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között).
A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a degressziós szabályokat. A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933 forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a közép-magyarországi régióban az egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben.
A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén.
Az év végén megjelent kormányrendelet értelmében 2008. december 31-ét követően a saját jogú nyugellátások megállapítása során már csak három sáv vehető figyelembe a havi átlagkereseteknél. További változás, hogy a sávhatárokat átlagosan 13,6 százalékkal emelték, vagyis ennyivel magasabb átlagkeresetnél lép be a degresszió. Az ezt megelőző korrekció során 12,25 százalékkal növelték a sávhatárokat (ekkor a 2006. II., valamint a 2007. I. félévi nettó átlagkereseteket vették figyelembe egyebek között).A korábban hatályos rendelkezés még négy sávot különböztetett meg, míg az azt megelőző hat sávra osztotta a kereseteket. A tavaly év végéig hatályos jogszabályok a jogosultak nagyjából tíz százalékát érintették. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2007-es adatai szerint a feldolgozott béradatlapok 10,2 százalékánál kellett figyelembe venni a degressziós szabályokat. A csökkentés mértéke országos átlagban 12 933 forint volt esetenként. Az országban tapasztalható fizetési különbségek alapján meglepőnek tűnik, hogy míg a közép-magyarországi régióban az egy esetre jutó csökkentés átlagos mértéke 12 350 forint volt, addig a többi régió átlagában 13 229. A folyósító szervek szerinti felbontás azt mutatja, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság kezelésébe tartozó ügyeknél a csökkentés átlagos összege 13 025 forint volt, míg a MÁV Zrt. Nyugdíjigazgatóságán 3753 forintot mutattak ki abban az évben.
A részletes adatokból az derül még ki, hogy nem lineárisan csökkent az egyes esetek száma az akkor még bővebb degressziós skála alja felé haladva: a legnagyobb jövedelmeknél több vagy nagyjából annyi ellátást érintett a degresszió, mint a skála közepén.
