Gazdag programsorozattal emlékezik a Szent István Király Múzeum egykori igazgatójára a Fitz Jenő Emlékév keretében. A csütörtöki tudományos konferencián először a Fehérvár Televízió portréfilmjével idézték fel Fitz Jenő személyiségét és pályafutását, majd olyan előadók léptek a pódiumra, akiknek személyes kapcsolata volt Fitz Jenővel, vagy a tanár úr hagyatékához kapcsolódó területen folytatnak kutatásokat.
A Szent István Király Múzeum a 2021. évet az egykori legendás múzeumigazgató, Fitz Jenő születése 100. évfordulójának szenteli. A különleges esztendő programsorozata tudományos konferenciával folytatódott csütörtökön a Városháza Dísztermében.
Tudományos konferencia Fitz Jenő emlékére
A tudományos konferencia megnyitóján Székesfehérvár polgármestere örömét fejezte ki, hogy szakmai konferenciával tiszteleg a múzeum egy olyan szakember emléke előtt, aki hivatást, életutat választott és ezt az életutat becsületesen, nagy alázattal végig is vitte emberileg és szakmailag is példát mutatva. Fitz Jenő életútjából dr. Cser-Palkovics András polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy közel négy évtizeden keresztül dolgozott vezetőként:
"Szakmacsoporttal foglalkozni és a kultúra meghatározó intézményét irányítani nagy kihívás, amivel Fitz Jenő egy úriember eleganciájával nézett szembe. Egykori tanítványai, munkatársai csak pozitív jelzőkkel beszélnek róla, ez szövi át ennek a konferenciának a szervezését is" - jegyezte meg a polgármester.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója elmondta, hogy egy konferenciasorozat első állomása ez a rendezvény, ami elsősorban régészetről szól, majd szeretnének még egy olyan konferenciát is szervezni, ahol a többi tudományterület szempontjából is megmutathatják Fitz Jenő munkásságát. Felidézte, hogy Fitz Jenő nagyon fiatalon, 28 évesen lett igazgató, és igazgatásának 36 éve alatt az eredetileg három fős "intézményből" nemzetközi hírű tudományos műhely lett. A 60-as években igazgatása alatt kezdődtek el az István Király Múzeum nagyszabású kiállításai, elsőként az 1963-as Csontváry kiállítással és ő alkotta meg a múzeum Alba Regia Évkönyvét, ami a mai napig a múzeum első számú évkönyve.
Meghatottan emlékezett Fitz Jenőre Kovács Loránd Olivér, a Szent István Király Múzeum – Gorsium Régészeti Park vezetője, aki arról is szólt, hogy Fitz Jenő egyenlő Gorsiummal, az ő szellemisége mutatkozik meg ezen a helyen. Elmondta, hogy a tudományos konferenciára olyan előadókat kértek fel, akiknek személyes kapcsolata volt Fitz Jenővel, vagy a tanár úr hagyatékához kapcsolódó területen folytatnak kutatásokat.
A köszöntőket követően a "Vallomások, dr. Fitz Jenő régészprofesszor" című portréfilmben feltárult Fitz Jenőt családi indíttatása és korán kialakult határozott szakmai érdekélődése, amely kezdettől fogva a bölcsészettudományok, azon belül az ókor és a régészet felé fordította.
Édesapja, Fitz József az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója volt. Középiskoláit pécsi és budapesti egyházi iskolákban végezte, majd 1939 és 1943 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. Diplomáját és doktori címét a Hercules emlékek Pannoniában című disszertációjával szerezte meg. 1947-1949-ben az egyetem Klasszika Archaeológiai Intézetének előbb gyakornoka, majd tanársegédje volt. 1949 és 1985 között a (Szent) István Király Múzeum igazgatójaként az akkoriban még jelentéktelen vidéki gyűjteményt évtizedek szívós munkájával az ország egyik legnagyobb, tudományos szempontból is legjelentősebb múzeumává fejlesztette. A fehérvári múzeum igazi tudományos műhely lett, az általa megindított, szerkesztett és sok esetben megírt tudományos és népszerűsítő sorozatok, katalógusok hazai és nemzetközi szinten egyre nagyobb elismerést váltottak ki. A portréfilmben elhangzik számos személyes vallomás is Fitz Jenőtől, aki szépíróként is elindulhatott volna életútján, ha kiadják Atlantisz címmel készülő regényét. Saját bevallása szerint rossza korban született, mert a római korban szeretett volna élni..
A filmvetítés után Kovács Loránd Olivér "Gorsium, egy életmű ékköve" címmel tartott előadást, majd Pokrovenszki Krisztián: Régészeti korú vízrajz rekonstrukciójának első lépései Gorsium lelőhely környezetében című előadása következett. A délelőttöt dr. Dévai Kata: Vésett díszítésű üvegek Gorsiumban című expozéja zárta.
A délután folyamán is számos érdekes előadás következik, többek között az ún. Augustus templom feltárásáról és arról is hallhatunk, hogyan nézett ki Tác/Gorsium területe a római kor vége és a magyar honfoglalás közötti időszakban.
