-
Zárva lesznek a kiállítóhelyek
Az extrém kánikula miatt június 27-e, szombattól június 30-a, keddig a Szent István Király Múzeum minden kiállítóhelye zárva tart. Az első nyitási nap július 1-je, szerda. A TOTUS TUUS kiállításra június 30-ra, keddre meghirdetett garantált tárlatvezetés is elmarad. A SZIKM kéri a múzeumlátogatók megértését.
2026.06.26. -
Igazán nők!
Csütörtök este megérkezett Székesfehérvárra az egyik legkülönlegesebb nyárindító koncert. A Bartók Béla téren újra színpadra állt az Igazán Nők! – az a produkció, amely a budapesti sikerek után végre hazatért, hogy a fehérvári közönséggel együtt indítsa a nyarat.
2026.06.26. -
Virágálom és más...
Zsólyom Zsuzsa festőművész képeiből nyílt kiállítás a Krajczáros Art Galleryben. Az alkotó munkáit a természet, a Bükk és a színek varázsa inspirálták.
2026.06.26. -
Igazán nők!
A Bartók Béla tér adott otthont az Igazán Nők koncertnek. Az estén Fehér Adrienn, Jónás Andrea, és vendégeik Füredi Nikolett és Tunyogi Bernadett lépett fel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kíséretében.
2026.06.26.
Advent a várakozás ideje
Advent a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik és négy hétből áll. Az év legcsendesebb időszaka, aminek első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. Az adventi koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik.
2011.11.22. 08:49 |
Advent az év legcsendesebb időszaka, aminek első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
Advent a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik és négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka. Liturgiai színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt is használni. A szó a latin adventus - eljövetelből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.
A keresztények kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa emelte fel a számot négyre, végül pedig az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban. Ilyenkor a visszafogottság, a várakozó komolyság jeleként az oltár díszítetlen marad, az orgona legfeljebb az éneket kíséri. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, az emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére (roráte) jártak, amit Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, négy gyertyát helyeznek rá és ezekből minden vasárnap meggyújtanak egyet-egyet. A szokás a 19. századra nyúlik vissza, az első - kocsikerék nagyságú - adventi koszorún még 24 gyertya állt. Ezek közül minden hétköznap egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg, ezután adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön. A koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén.
Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a karácsonyhoz a felnőtteket és a gyermekeket. Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. Az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolattal találkozhatunk. Ez a vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul - az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti.

