-
Hazatért a 3000 éves páncél
Egy nagyszabású chicagoi, majd egy kanadai kiállítás után, alig néhány hete tért haza Székesfehérvárra az a korábban a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, egyedülálló, késő bronzkori vért, amelyhez hasonlóból mindössze kettő van a világon. A különleges, korróziónak is ellenálló ötvözetből készített páncélt - amelyen még egy kardvágás nyoma is látható - várhatóan 2027-ben mutatja be a látogatóknak a Szent István Király Múzeum.
2026.10.08. -
Szent István országa kórustalálkozó
„Szent István országa – Boldogasszony országa” címmel szervez kórustalálkozót október 10-én a Primavera Kórus. Meghívásukra a királyi városba érkezik a komárnoi Concordia Vegyeskar és a veszprémi Opus Énekegyüttes. Szeretettel várják a város zeneszerető közönségét szombaton 16.30 órakor a Szent Imre-templomba, a kórusok ünnepi hangversenyére.
2026.10.08. -
Elindult az idei FEDOK
Elindult a II. Fehérvári Dokumentumfilm Fesztivál a Kodolányi János Egyetem épületében. Az első nap első filmje és az azt követő beszélgetés az érzékenyítésről szólt.
2026.10.08. -
Királyok városa, szavak palotája
Folytatta városunk történetét bemutató könyvsorozatát Magony Imre. Az Aranybulla Könyvtárban ismerhették meg az olvasók, a " Királyok városa, szavak palotája" című új kötetét.
2026.10.08.
Advent a várakozás ideje
Advent a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik és négy hétből áll. Az év legcsendesebb időszaka, aminek első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete. Az adventi koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik.
2011.11.22. 08:49 |
Advent az év legcsendesebb időszaka, aminek első vasárnapja a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.
Advent a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kezdődik és négy hétből áll, a negyedik többnyire csonka. Liturgiai színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt is használni. A szó a latin adventus - eljövetelből származik, mégpedig kettős értelemben: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végezetével.
A keresztények kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században Nagy Szent Gergely pápa emelte fel a számot négyre, végül pedig az adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban. Ilyenkor a visszafogottság, a várakozó komolyság jeleként az oltár díszítetlen marad, az orgona legfeljebb az éneket kíséri. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, az emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére (roráte) jártak, amit Szűz Mária tiszteletére ajánlottak.
Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, négy gyertyát helyeznek rá és ezekből minden vasárnap meggyújtanak egyet-egyet. A szokás a 19. századra nyúlik vissza, az első - kocsikerék nagyságú - adventi koszorún még 24 gyertya állt. Ezek közül minden hétköznap egy fehéret és minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg, ezután adventi dalokat énekeltek és bibliai idézeteket olvastak fel. A négy gyertya a világosságot jelképezi, amely Jézus születése révén szétárad a Földön. A koszorú a remény jelképe, hogy nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján, vagy az előző szombat esti szentmisén.
Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a karácsonyhoz a felnőtteket és a gyermekeket. Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. Az "igazi" naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolattal találkozhatunk. Ez a vallási tartalom napjainkban mindinkább elhalványul - az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi naptárt csinált belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy marcipán édesíti.


