-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Áder János Magyarország köztársasági elnöke
Magyarország népe sikerre született - jelentette ki parlamenti beszédében Áder János, miután az Országgyűlés szerdán megválasztotta őt köztársasági elnökké. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksolás első körében. A szavazólapot 307 képviselő vette fel.
2012.05.02. 17:15 |
Magyarország népe sikerre született - jelentette ki parlamenti beszédében Áder János, miután az Országgyűlés szerdán megválasztotta őt köztársasági elnökké. A fideszes politikus, aki egyedüli jelölt volt a tisztségre, 262 támogató szavazatot kapott a titkos voksolás első körében. A szavazólapot 307 képviselő vette fel. A 302 érvényes voks közül Áder János 262-őt kapott, negyvenen nemmel szavaztak. A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Áder János letette államfői esküjét, majd beszédet mondott, ami után a jelenlévők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt. Áder János május 10-én lép hivatalába, ő lesz az ötödik köztársasági elnök a rendszerváltás után. Ádernek államfővé választása után hatvan napja van arra, hogy megszüntesse az összeférhetetlenséget, és lemondjon európai parlamenti (EP) mandátumáról.
Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, "néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk". József Attilát idézve úgy fogalmazott, "a múltat be kell vallani". "Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból" - hangsúlyozta. Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: "hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával?"
Áder János szavai szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, "de a mi hazánk Magyarország". A magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz Áder János - ezt ígérte még a szerdán megválasztott köztárasági elnök parlamenti beszédében. "A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat" - mondta, majd azzal folytatta: régóta adósai vagyunk önmagunknak a teljesítmény megbecsülésével.