A Vörösmarty Színházban debütál a szombaton a Szentivánéji álom

Athénben az uralkodó, Theseus menyegzőjére készülnek Hippolytával. A városközeli erdő a tündér uralkodó pár, Oberon és Titánia viszályától zeng. A tündérkirály megbízza Pukkot, a manót, hogy vigye el neki a bűvös virágot, aminek a nedvét, ha egy alvó szemére csöpögtetik, az illető – mindegy, hogy férfi vagy nő – ha felébred, olthatatlan vágyra gyullad az első lény iránt, akit meglát. Szent Iván éjjele van. Az erdőben fiatal szerelmesek kergetik egymást, kézműves mesteremberek próbálnak színdarabot a királyi esküvőre, Pukk pedig alaposan összekuszálja a szálakat...

Ez a jófajta kuszaság, aztán a szálak kibogozása a lényeg, miközben a szereplők álmaikon keresztül folyamatosan szembesülnek saját szélsőséges érzelmeikkel. Horváth Csaba, a rendező mozgásban gondolkodik, a darab pedig lehetőség ad arra, hogy ezzel erősítsenek rá bizonyos helyzetekre. Hiszen alapvetően a Szentivánéji álom egy bonyolult történet: „Benne van a természettel való szembesülés, másrészt fel lehet fogni próbatételnek is a szerelmespárok esetében. A házasság előtt álló fiatalokat megbolondítja a természet, és kifordulnak önmagukból. És az álmaikon keresztül homlokegyenest máshogy kezdenek érezni, mint valójában. Az érdekesebb motívuma számomra ennek az egész történetnek, amikor az ember szembesül a saját maga természetével az érzelmein keresztül, hogy az milyen galibákat okozhat. Ezek a földöntúli természeti, fölöttünk álló erők mennyire erőteljesen tudják az érzelmeinket adott esetben megváltoztatni, manipulálni, és ezzel aztán többnyire szórakoztató és szellemes, de mégiscsak komoly galibát okozni egy bizonyos közegben.”

A díszlet (Kalászi Zoltán, Kiss-Benedek Kristóf) is ezt a bonyolultságot emeli ki, a színpadkép nem egy szokványos Shakesepeare-előadás ígéretével kecsegtet. Kiss-Benedek Kristóf, a tervezőpáros egyik tagja a lázadásban találta meg a kulcsot, így a steampunk elemek könnyedén kapcsolódhatnak a letisztult formákkal, ha pedig még egy kis rózsaszínnel is meghintjük az egészet, híven tükrözi az előadás szellemiségét. Funkciójában pedig kiszolgálja azt a fajta mozgásszínházat, ami Horváth Csaba nevéhez fűződik: „Az erdő kicsit a steampunk irányból jött, kályhacsöveket, légelveztő csöveket használunk, amit vertikálisan és horizontálisan is megadja a díszlet textúráját, a rózsaszín falak pedig a régi athéni építészetre próbálnak reagálni. Egy letisztult teret próbáltunk létrehozni úgy, hogy azért legyen benne valami punk, lázadó dolog.”

Bemutató előtt - nézzen bele a Szentivánéji álom szerelmes vígjátékba

Oberon (Theseus) és Titánia (Hyppolita) szerepében Sarádi Zsoltot és Kiss Diána Magdolnát láthatják, a szálakat összegubancoló Pukk Molnár G. Nóra, a szerelmesek: Ballér Bianka, Andrássy Máté, Ladányi Júlia és Krisztik Csaba, a mesteremberek szerepében pedig Egyed Attila, Sághy Tamás, Kricsár Kamill, Kuna Károly, Kozáry Ferenc és Kelemen István brillírozik.

Bemutató: 2022. május 7. 19:00 Vörösmarty Színház

Szereposztás:

SARÁDI ZSOLT Theseus, Oberon
KISS DIÁNA MAGDOLNA Hippolyta, Titánia
KELLER JÁNOS Égeus
LADÁNYI JÚLIA Hermia
KRISZTIK CSABA Lysander
BALLÉR BIANKA Heléna
ANDRÁSSY MÁTÉ Demetrius
EGYED ATTILA Tetőfi Péter, Beköszöntő
SÁGHY TAMÁS Tompor Miklós, Piramusz
KRICSÁR KAMILL Sipák Ferenc, Tiszbe
KUNA KÁROLY Kórász Róbert, Holdfény
KOZÁRY FERENC Vinkli, Oroszlán
KELEMEN ISTVÁN Lavór Tamás, Fal
MOLNÁR G. NÓRA Pukk
KERKAY RITA Tündér, Borsóvirág
ROVÓ TAMÁS Mustármag