-
Vakvezetőkutyák világnapja
A Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete (LÁRKE) a vakvezetőkutyák világnapja alkalmából idén ismét belvárosi sétát és egy kötetlen beszélgetést szervez április 26-án, pénteken 16 órától. A program célja: a társadalmi szemléletformálás során tudatosítani a vakvezetőkutyák fontosságát, jogait, munkáját.
2024.04.24. -
Bolondballagás 2024.
A végzős diákok a bolondballagáson még közösen buliznak egy jót április 30-án, kedden. A jelmezbe öltözött osztályok bemutatóit idén is zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt osztály 175 ezer, a második helyezett 125 ezer, a harmadik pedig 100 ezer forint hozzájárulást kap az érettségi bankettjének költségeihez.
2024.04.24. -
Csütörtök a Gárdonyiban
Asztalitenisz, karate és társastánc is lesz április 25-én, csütörtökön a Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtárban. A foglalkozások mindegyike egy sorozat része, melyekre érdeklődési körhöz igazodóan minden érdeklődőt szeretettel várnak!
2024.04.24. -
Floralia belépőt nyerhetnek
A Szent István Király Múzeum és a Museum Café kocsmakvízében a játékosok ezúttal a Föld napjához kapcsolódóan Élet a bolygónkon címmel kapnak kérdéseket. A szórakoztató tematikus kvízjátékra 3-5 fős csapatok jelentkezését várják. A csapatok a szokásos nyeremények mellett a hétvégi Floraliára is nyerhetnek belépőket.
2024.04.24.
A víz tisztító ereje és a húsvéti locsolkodás
A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap a pogány hagyomány szerint Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe. A húsvét angol Easter, vagy német Oster elnevezése a germán tavaszistennő Ostra nevéből ered. Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. Fejét tavaszi virágokból font koszorú ékesíti. Az istennő és a kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja. Ostrának a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat a gyerekek szórakoztatására nyúllá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat.
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára.
A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Erről már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak. A főleg vidéken elterjedt szokás ősi termékenységvarázsló rítusból ered. A fiatal legények csapatokban járták a falvakat, és vízzel alaposan meglocsolták a leányzókat. A lányok hálából, hogy nem maradtak szárazak, hímes tojásokat osztogattak nekik. Persze a húsvéti locsolóversek sem maradhattak el, népköltészetünk gazdag tárházát kínálja a különböző rigmusoknak. Később ez a szokás is modernizálódott, a fiúk nem csapatokban mentek a lányokhoz, és előkerültek a kölnisüvegek is. A lányok pedig megvendégelték őket, és a locsolókat fáradozásaikért aprópénzzel is megjutalmazták.