-
Zárva lesznek a kiállítóhelyek
Az extrém kánikula miatt június 27-e, szombattól június 30-a, keddig a Szent István Király Múzeum minden kiállítóhelye zárva tart. Az első nyitási nap július 1-je, szerda. A TOTUS TUUS kiállításra június 30-ra, keddre meghirdetett garantált tárlatvezetés is elmarad. A SZIKM kéri a múzeumlátogatók megértését.
2026.06.26. -
Igazán nők!
Csütörtök este megérkezett Székesfehérvárra az egyik legkülönlegesebb nyárindító koncert. A Bartók Béla téren újra színpadra állt az Igazán Nők! – az a produkció, amely a budapesti sikerek után végre hazatért, hogy a fehérvári közönséggel együtt indítsa a nyarat.
2026.06.26. -
Virágálom és más...
Zsólyom Zsuzsa festőművész képeiből nyílt kiállítás a Krajczáros Art Galleryben. Az alkotó munkáit a természet, a Bükk és a színek varázsa inspirálták.
2026.06.26. -
Igazán nők!
A Bartók Béla tér adott otthont az Igazán Nők koncertnek. Az estén Fehér Adrienn, Jónás Andrea, és vendégeik Füredi Nikolett és Tunyogi Bernadett lépett fel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar kíséretében.
2026.06.26.
A világhírű Honvéd Táncegyüttes is fellép a Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztiválon
A Szent István Emlékév alkalmából rendezik meg a Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztivált a Magyar Honvédség kaposvári, székesfehérvári, tatai és veszprémi helyőrségi zenekarainak részvételével. Augusztus 16-án délután fél hattól a fesztivál térzenével indul, majd az összevont koncertek után a fesztivál a világhírű Honvéd Táncegyüttes műsorával zárul este fél kilenctől.
2013.08.13. 14:49 |
A Szent István Emlékév alkalmából rendezik meg a Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztivált a Magyar Honvédség kaposvári, székesfehérvári, tatai és veszprémi helyőrségi zenekarainak részvételével. Augusztus 16-án délután fél hattól a fesztivál térzenével indul, az Országalmánál, a Zichy ligetnél, az Alba Pláza előtt és a Skála előtt is fellépnek a helyőrségi zenekarok. A szakalaki bemutatók és összevont koncertek után a fesztivál a világhírű Honvéd Táncegyüttes műsorával zárul este fél kilenctől.
KÉPGALÉRA
KÉPGALÉRA

A programokat ismertető sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönetet mondott a Magyar Honvédségnek, kiemelve, hogy egy katonavárosban, mint Székesfehérvár elképzelhetetlen lenne a Szent István Emlékév a honvédséghez kötődő rendezvények nélkül. Székesfehérvár polgármestere hozzátette, hogy a Fricsay Richárd Katonazenekari Fesztivál, amely kiemelkedő programja lesz a Szent István Emlékévnek, a város és a Magyar Honvédség közötti együttműködés, összefogás fontosságát hangsúlyozza.
Vargha Tamás honvédelmi államtitkár szerint büszkék lehetnek a város polgárai arra, hogy Fehérvár ma is fontos katonaváros. „A honvédség is magáénak érzi a Szent István Emlékévet, fontosnak tartjuk az emlékév fényét emelni és értékeiben osztozni” - tette hozzá az államtitkár, aki elmondta, hogy mintegy 10 millió forintot a honvédelmi költségvetésből biztosít az állam az emlékév méltó megünneplésére.

Domján László vezérőrnagy, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka a fesztivál kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a honvédség fontosnak tartja magyar szellemi, kulturális örökség ápolását, kiemelve, hogy a mai magyar katonazenészek egy több száz éves zenei kultúrának az örökösei, képviselői és hirdetői.
„A közös célok kovácsolják egységbe az embereket, a társadalmat. A Szent István Emlékévet, annak társadalmi célját, törekvéseit a Honvédség magáénak érzi, annak részese kíván lenni tettekben, érzésekben és élményekben egyaránt. Ez évi programjainkat ennek a szellemében, és jegyében tervezzük és szervezzük a magunk és az itt élők örömére, a történelmi múlt előtt tisztelegve, a jövő közösségének és eszmeiségének épülésére.” - emelte ki Domján László vezérőrnagy. 

Mindez összekapcsolódik a fesztivál névadója, Fricsay Richárd törekvéseivel, akinek élete és munkássága a magyar katonazenéről szólt. A kiváló karmester zenész generációkat nevelt fel. Morvaországi származása ellenére ízig-vérig magyarnak vallotta magát, és kötelességének érezte a magyar zene és a honvéd kultúra hagyományainak ápolását, amiről zeneszerzői munkássága is tanúskodik.
A Fesztivál névadója, Fricsay Richárd
Fricsay Richárd alezredes, a magyar katonazene történetének kiemelkedő alakja, 1867-ben született Kremsier-ben, Morvaországban. Munkássága a mai napig nagy hatással és befolyással bír a Magyar Honvédség katonazenekarainak szakmai tevékenységére. Zenei tanulmányait a német nyelvű Ferenc József Állami Zeneiskola növendékeként kezdte. Zeneszerzői és karmesteri képesítését Olmützben szerezte meg. A karmesterképző vizsga után zenetanári diplomát is szerzett hegedű, zongora és orgona szakon. Még a tanulmányi évei alatt zenenövendék volt az 1883-ban felállított olmüztzi császári és királyi 100. gyalogezred zenekarában. Fricsay Richárd 1897 októberében családjával együtt érkezett Székesfehérvárra, ahol éppen folyamatban volt az 5. honvédkerület zenekarának felállítása a 17. honvéd gyalogezred keretein belül. Olyan katonakarmestert kerestek, aki képes a katonai kötelezettségek elvégzése mellett a város zenei életének a fellendítésére is. Fricsay megfelelő személy volt erre, hiszen voltak szakmai tapasztalati. A zenekar megalapítására 1964. február 17-én került sor. A tehetséges fiatal karmester a városban példaértékű kulturális életet teremtett, ápolta a magyar zenei hagyományokat, létrehozta a városban a zeneiskolát és a városi dalárdát, zenekarának koncertjeivel meghódította az egész Dunántúlt, annak minden városát. A Zichy ligetben ma is álló Zenepavilon rendszeres koncertek, térzenék helyszínévé vált.
Fricsay élete és munkássága a magyar katonazenéről szólt. A kiváló karmester zenész generációkat nevelt fel. Morvaországi származása ellenére ízig-vérig magyarnak vallotta magát, és kötelességének érezte a magyar zene és a honvéd kultúra hagyományainak ápolását, amiről zeneszerzői munkássága is tanúskodik. Fricsay Richárd alezredes, majd fél évszázadon át szolgálta a magyar honvédséget, és a katonazenei kultúrát. 1945. március 16.-án hunyt el Budapesten.
Fricsay Richárd alezredes, a magyar katonazene történetének kiemelkedő alakja, 1867-ben született Kremsier-ben, Morvaországban. Munkássága a mai napig nagy hatással és befolyással bír a Magyar Honvédség katonazenekarainak szakmai tevékenységére. Zenei tanulmányait a német nyelvű Ferenc József Állami Zeneiskola növendékeként kezdte. Zeneszerzői és karmesteri képesítését Olmützben szerezte meg. A karmesterképző vizsga után zenetanári diplomát is szerzett hegedű, zongora és orgona szakon. Még a tanulmányi évei alatt zenenövendék volt az 1883-ban felállított olmüztzi császári és királyi 100. gyalogezred zenekarában. Fricsay Richárd 1897 októberében családjával együtt érkezett Székesfehérvárra, ahol éppen folyamatban volt az 5. honvédkerület zenekarának felállítása a 17. honvéd gyalogezred keretein belül. Olyan katonakarmestert kerestek, aki képes a katonai kötelezettségek elvégzése mellett a város zenei életének a fellendítésére is. Fricsay megfelelő személy volt erre, hiszen voltak szakmai tapasztalati. A zenekar megalapítására 1964. február 17-én került sor. A tehetséges fiatal karmester a városban példaértékű kulturális életet teremtett, ápolta a magyar zenei hagyományokat, létrehozta a városban a zeneiskolát és a városi dalárdát, zenekarának koncertjeivel meghódította az egész Dunántúlt, annak minden városát. A Zichy ligetben ma is álló Zenepavilon rendszeres koncertek, térzenék helyszínévé vált.
Fricsay élete és munkássága a magyar katonazenéről szólt. A kiváló karmester zenész generációkat nevelt fel. Morvaországi származása ellenére ízig-vérig magyarnak vallotta magát, és kötelességének érezte a magyar zene és a honvéd kultúra hagyományainak ápolását, amiről zeneszerzői munkássága is tanúskodik. Fricsay Richárd alezredes, majd fél évszázadon át szolgálta a magyar honvédséget, és a katonazenei kultúrát. 1945. március 16.-án hunyt el Budapesten.