-
Húsvéti szentmisék
Krisztus keresztre feszítésének, sírbatételének és feltámadásának három napja, vagyis az az időszak, amikor a megváltás legnagyobb titkait ünnepeljük a nagycsütörtöki esti utolsó vacsora ünneplésétől a húsvétvasárnapi esti dicséretig tartó három nap.
2024.03.29. -
Húsvéti CD-kereső
Hagyományosan idén is húsvétvasárnap szervezi meg ünnepi meglepetését a Vox Mirabilis Kamarakórus Székesfehérvár több pontján.
2024.03.29. -
Bach: János passió
Folytatódott a 200. születésnapját ünneplő Budai úti Református Egyházközség programsorozata. Bach örökbecsű János passiójának dallamai csendültek fel, a húsvéti ünnepkör keretében.
2024.03.28. -
Kik énekelnek a legszebben?
Ketten, hárman, vagy többen együtt énekelve mutathatták meg tehetségüket a diákok a Kodály Iskolában. A társaséneklési versenyt idén Bartók Béla születésnapjához kapcsolódóan rendezték meg az intézményben.
2024.03.27.
A városok XVIII. századi fejlődését mutatták be a Városi Levéltár és Kutatóintézetben
A tudományos konferencia dr. Csurgai Horváth József, a házigazda intézmény, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatójának köszöntőjével kezdődött, majd az első előadást H. Németh István Phd., a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa tartotta, „Önkormányzatiság versus állam vagy fejlődés versus elnyomás. A magyarországi szabad királyi városok keretei a 16-18. században.” címmel.
Mózessy Gergely a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója a Székesfehérvári Egyházmegye 1777-es megalapításáról beszélt „A nyájak feloszlatásával arra törekszünk, hogy (...) saját pásztort bírjon.” címmel:
Az 1770-es években a Habsburg-kormányzat nagyszabású egyházigazgatási reformba kezdett Magyarországon. Mária Terézia egyrészt kezdeményezte görög katolikus egyházmegyék felállítását (Munkács-Ungvár; Nagyvárad, Kőrös); másrészt arányosította a római katolikus egyházmegyék kiterjedését. Összevonta a szerémi és diakóvári püspökségeket (1773); viszont feldarabolta a szinte irányíthatatlan méretű esztergomi (1776) és veszprémi (1777) püspökséget. Előbbi nyomán Besztercebánya, Rozsnyó és Szepes, utóbbi során
Székesfehérvár és Szombathely 1777-ben püspöki székhellyé lett.
A Székesfehérvári Püspökség császári alapítólevele 1777. február 17-én, a pápai bulla 1777. június 17-én kelt. Első főpásztora Séllyei Nagy Ignác lett. Az új egyházmegye székesegyházává a középkori eredetű Székesfehérvár–Belvárosi templomot alakították át, amelynek nagyszabású barokk renovációja nem sokkal korábban, 1774-ben fejeződött be. Az egyházmegye védőszentje a a Mennyekbe Felvett Szűzanya lett.
A tudományos konferencia Smohay András, művészettörténész a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatójának „A székesfehérvári barokk templomok mennyezetfreskóinak recepciótörténete - ki, mikor és mit gondolt róluk” című előadásával ért véget.