A városok XVIII. századi fejlődését mutatták be a Városi Levéltár és Kutatóintézetben

A városok fejlődése a XVIII. században címmel tudományos konferenciára került sor csütörtökön a Városi Levéltár és Kutatóintézet Szekfű Gyula termében. A Barokk év fehérvári eseményén H. Németh István Phd., a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa, Dr. Demeter Zsófia, történész, Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója és Smohay András, művészettörténész az Egyházmegyei Múzeum igazgatója tartottak előadást.
2018.10.11. 12:56 |
A városok XVIII. századi fejlődését mutatták be a Városi Levéltár és Kutatóintézetben

A tudományos konferencia dr. Csurgai Horváth József, a házigazda intézmény, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatójának köszöntőjével kezdődött, majd az első előadást H. Németh István Phd., a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa tartotta, „Önkormányzatiság versus állam vagy fejlődés versus elnyomás. A magyarországi szabad királyi városok keretei a 16-18. században.” címmel.

Dr. Demeter Zsófia CSC, történész „Székesfehérvár a 18. században” című előadásával folytatódott a konferenciaprogram.

Mózessy Gergely a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója a Székesfehérvári Egyházmegye 1777-es megalapításáról beszélt „A nyájak feloszlatásával arra törekszünk, hogy (...) saját pásztort bírjon.” címmel:

Az 1770-es években a Habsburg-kormányzat nagyszabású egyházigazgatási reformba kezdett Magyarországon. Mária Terézia egyrészt kezdeményezte görög katolikus egyházmegyék felállítását (Munkács-Ungvár; Nagyvárad, Kőrös); másrészt arányosította a római katolikus egyházmegyék kiterjedését. Összevonta a szerémi és diakóvári püspökségeket (1773); viszont feldarabolta a szinte irányíthatatlan méretű esztergomi (1776) és veszprémi (1777) püspökséget. Előbbi nyomán Besztercebánya, Rozsnyó és Szepes, utóbbi során

Székesfehérvár és Szombathely  1777-ben püspöki székhellyé lett.

A Székesfehérvári Püspökség császári alapítólevele 1777. február 17-én, a pápai bulla 1777. június 17-én kelt. Első főpásztora Séllyei Nagy Ignác lett. Az új egyházmegye székesegyházává a középkori eredetű Székesfehérvár–Belvárosi templomot alakították át, amelynek nagyszabású barokk renovációja nem sokkal korábban, 1774-ben fejeződött be. Az egyházmegye védőszentje a a Mennyekbe Felvett Szűzanya lett.

A tudományos konferencia Smohay András, művészettörténész a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatójának „A székesfehérvári barokk templomok mennyezetfreskóinak recepciótörténete - ki, mikor és mit gondolt róluk” című előadásával ért véget.