A Városházán emlékeztek meg József Attila halálának 80. évfordulójáról

A Székesfehérvár Önkormányzata, a Vörösmarty Társaság, a Magyar Írószövetség Közép-dunántúli Csoportja, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fejér Megyei Tagozata, A Szabadművelődés Háza, a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház, a Vörösmarty Mihály Könyvtár és a Gorsium Művészeti Gimnázium által közösen szervezett ünnepi emlékülés Latinovits Zoltán-bejátszással kezdődött; a „Színészkirály” József Attila: Reménytelenül című versét szavalta a felvételen, majd Bakonyi István, József Attila-díjas irodalomtörténész, az emlékülés levezető-elnöke, saját - 2005. április 11-én, József Attila születésének 100. évfordulóján papírra vetett - „Nap-Lom”- jegyzetéből idézett hangulatfestő részleteket és reményét fejezte ki, hogy a pénteki emlékülés is hasonlóan emlékezetes lesz majd. „József Attiláé a XX. század legmeghatározóbb lírai teljesítménye, mely folyamatosan tud újat mondani, ahogy első előadónk fogalmaz ’ezerarcú költészet’ az övé.” - adta meg végül az emlékülés alaphangját Dr. Bakonyi István.

Dr. Cser-Palkovics András megköszönte az előadóknak és az emlékülés résztvevőinek, hogy elfogadták a meghívást. „József Attila olyan költő, akiről szinte mindenkinek van személyes élménye, emléke; mikor, miért emelte le a polcról a költőóriás kötetét.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere. Tverdota György, egyetemi tanár, a József Attila Társaság elnöke „Hétszer szüljön meg az anyád” című előadásában a költő születésének körülményeit elemezte hosszabban; „némileg meglepő módon” maga a költő foglalkozott ezzel gyakran, elsősorban a testvére, Jolán emlékírásaira támaszkodva. József Attila haláláról Tverdota György azt mondta: „1937. december 3-án meghalt, de voltaképpen akkor született újjá, az addig szinte teljesen ismeretlen költő.”

"József Attila és Kassák Lajos, illetve az avantgárd viszonya” - témát járta körül előadásában Petőcz András, József Attila- és Márai-díjas író, költő, Sebők Melinda, fehérvári irodalomtörténész pedig József Attila költészetének továbbélésről adott elő „… a legmélyebb és a legtörékenyebb…” címmel.