-
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja - kezdetét vette a Szent Három Nap
Nagycsütörtök, az utolsó vacsora emléknapja, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, a húsvéti Szent Három Nap kezdete, a szeretetparancs ünnepe, amikor Jézus a lábmosásban példát mutatott a szolgáló szeretetre.
2024.03.28. -
Nyílt nap a kórházban
Ismét nyílt napot szerveznek a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban. Április 16-án várják majd a diákokat, akik megismerhetik Magyarország legnagyobb vidéki kórházának mindennapi működését. A nyílt napra április 11-ig lehet jelentkezni.
2024.03.28. -
II. Rákóczi Ferencre emlékeztek
II. Rákóczi Ferenc 348. születésnapja alkalmából tartottak megemlékezést Székesfehérváron. Az erdélyi fejedelem tiszteletére a Rákóczi utcai emlékműnél rendeztek ünnepséget.
2024.03.27. -
Bűnös pénzek nyomában
Tizenegy embert fogott el a rendőrség abban a nagyszabású pénzmosásra utaló ügyben, amelyben négyezer károsult érintett és csaknem 1,4 milliárd forintos a kár. Az elkövetőkre öt vármegye tizenegy helyszínén csaptak le a rend őrei.
2024.03.27.
Wathay Ferencre, a hős vicekapitányra emlékeztek a Prohászka ligetben
A Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület szervezésében idén is a Prohászka ligetben, Wathay Ferenc szobránál katonai tiszteletadás mellett emlékeztek Székesfehérvár 1601-es török uralom alóli ideiglenes felszabadítására.
Berdó Gábor Károly, a Wathay Ferenc Bajtársi Egyesület elnöke az ünnepségen felidézte a névadó életét, aki 1568 szeptember 24-én született Vágon. Wathay Ferencet édesapja, Wathay Lőrinc cseszneki várkapitány halála után 1578-ban anyja Németújvárra, majd Sopronba küldte tanulni. Katonai pályáját 1584-ben kezdte Tihanyban Mesteri János mellett, majd Pápán, Cseszneken, Magyaróváron és Győrben szolgált. 1588-ban megsebesült és Tatára került. 1592-ben hadnagyi rangot nyert, ezután Sárváron, Pápán, Veszprémben és Győrben katonáskodott. 1602-ben a rövid időre visszafoglalt Székesfehérvár alkapitánya lesz. Augusztus 29-én, a vár elestekor több tiszttársával együtt sebesülten török fogságba került.
Székesfehérváron 1938. május 19-én avattak szobrot a városvédő hős emlékére, a másfélszeres életnagyságú bronz szobor kifejezően ábrázolja Wathay Ferencet.
Az ünnepség a Hungaricum együttes hagyományőrző műsorával folytatódott, majd Váczi Márk történész idézte fel Fehérvár visszafoglalását és Wathay Ferenc sorsát a város elesését követően. 1602 augusztusában a törökök mintegy 50 ezer főre tehető hadsereggel támadtak az előző ostrom óta még teljesen helyre sem állított, mintegy 3000 fős katonasággal védett várra, hogy visszafoglalják azt. A várat Isolano ezredes kapitány és Wathay Ferenc vicekapitány vezetésével, német, francia zsoldosok és magyar katonák védték. Augusztus 12-én kezdődött meg az ostrom, augusztus 28-án, napszálltakor már csak mintegy hétszáz védő volt életben, közülük is csak alig háromszázan voltak harcképes állapotban. 1602. augusztus 29-én a vár elesett, Wathay Ferenc három súlyos sebből vérezve fogságba került. Budán, majd Nándorfehérváron raboskodott, innen 1603. május 4-én sikerült megszöknie. Bujdosása közben újra elfogták Karánsebes körül. Majd egy újabb szökés után Lippánál. 1603 októberében hatvan rabtársával együtt Isztambulba vitték, ahol a Héttorony foglya lett. A fogságból − fogolycsere útján − 1606-ban szabadult, a szekszárdi béggel cserélték ki. Ezt követően Győrben lovasparancsnok, majd 1609-ben rövid időre apja nyomdokaiba lépve cseszneki várkapitány lett. Ekkor 41 éves volt, további életéről nem tudunk semmit.
Az ünnepi műsort követően Székesfehérvár Önkormányzata nevében Szabó-Bakos Györgyné önkormányzati képviselő helyezett el koszorút a megemlékezés keretében a Wathay szobor talapzatánál.