“A tudás hatalmával kell meghatványoznunk a nemzet erőit”

Klebelsberg Kuno-emléküléssel indította idei évi programsorozatát a Vörösmarty Társaság.

A Székesfehérvárhoz ezer szállal kötődő Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából Székesfehérváron is megemlékeztek tavaly novemberben a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúr- és oktatáspolitikusáról, akinek emlékét 2024 óta tábla is őrzi a Táncsics Mihály utca 4. alatti épület falán, ahol 1877 és 1893 között gyermekkorát töltötte. Egykori alma matere, a mai Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén pedig szobra köszönti az intézménybe érkezőket.

Klebelsberg Kuno emlékülés a Városházán

A nagyformátumú jogász-politikus emlékére szervezett emlékülés a Vörösmarty Társaság évindító eseménye - mondta köszöntőjében dr. Sebők Melinda, a társaság elnöke.

A Városháza Dísztermében rendezett keddi emlékülésen dr. Cser-Palkovics András üdvözölte a vendégeket. Örömét fejezte ki, hogy folytatódik a közös munka a társasággal annak érdekében, hogy a Székesfehérvárhoz szorosan kötődő történelmi eseményeket, az ország életében komoly szerepet játszó személyiségek tetteit minél szélesebb körben megismerhesse a hallgatóság.

Megnyitó beszédében Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője kiemelte: „Mi, fehérváriak büszkék vagyunk arra, hogy Klebelsberg Kuno a Ciszterci Gimnáziumban szerezte és alapozta meg azt a tudást, amelyet kamatoztatva, alapjaiban reformálta meg a magyar oktatási rendszert. Felismerte, hogy Trianon után a magyar ész, intellektus és értelem teheti újra naggyá az országot.” Vargha Tamás kiemelte, „ezen tudás birtokában mi sem cselekedhetünk másként. Olyan tudást, olyan oktatást, kultúrát, hazát kell örökül hagynunk az utánunk következő nemzedék számára, amely nagy, erős és független. Amelyben mindenki méltó és a XXI. századnak megfelelő feltételek között gyarapíthatja tudását. Ez a jövőnk záloga.”

Az előadások sorát „Fölnevelő városom” címmel dr. Demeter Zsófia indította. A történész röviden szólt Klebelsberg Kuno gyermekkoráról, a biztonságot, tudást és példát mutató családi körről. A Székesfehérváron töltött gyermekévek és a ciszterci gimnáziumi évek olyan meghatározóak voltak, amelynek köszönhetően Klebelsberg élete végéig folyamatosan figyelemmel követte a „fölnevelő város” politikai és kulturális életét egyaránt. Az előadásból kiderült, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásával valósult meg több iskolaügyi beruházás Székesfehérváron: így épülhetett fel a Téli Gazdasági Iskola (Arany János EGYMI), a Gazdasági Népiskola (Felsővárosi Általános Iskola), a Ferenc József Nőnevelő fejlesztése (Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda), az Árpádházi Boldog Margit Leánygimnázium (Teleki Blanka Gimnázium), és Klebelsberg halála után elkészült, róla elnevezett polgári fiúiskola (II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola)

A Ciszterci Szent István Gimnázium tanára, Berta Annamária a család és az iskolai évek szerepét elemezte, kiemelve azoknak a személyeknek, családtagoknak, tanároknak a szerepét, akik hozzájárultak Klebelsberg életpályájához. Szólt a kiemelkedő képességű, hatalmas munkabírású, innovatív nagypapáról, Farkas Imréről, aki az enyingi uradalom intézője volt. Az erős akaraterejű, művelt nőkről, akik a családban körülvették a gyermek Klebelsberget. Az iskolai impulzusok és az otthonról hozottak, a neves elődök és a kiváló tudósok példája jelentős mértékben felerősítették egymást. Klebelsberg számára egyértelmű volt, hogy az ország jövője az oktatásban, a tudás megalapozásában van. Mint mondta, „a tudás hatalmával kell meghatványoznunk a nemzet erőit”.

Dr. Ujváry Gábor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgató-helyettese Klebelsberg Kuno, az államférfi előadása a politikus pályafutását mutatta be. Klebelsberg a jogi egyetem elvégzése után segédfogalmazóként kezdte pályafutását a Miniszterelnökségen, majd innen emelkedett fokozatosan a hivatali ranglétrán. Az első Bethlen-kormány magalakulása után fél évvel lett belügyminiszter, majd később vallás- és közoktatásügyi miniszter. Céljai között szerepelt a nyugat-európai orientáció, a politikai demokrácia kulturális demokráciával való megalapozása, a tudomány és a kultúra nagyarányú fejlesztése. Kultúrpolitikájának két fő motívuma az alsóbb néprétegek műveltségi szintjének emelése és egy olyan elitnek a kiképzése volt, amely Magyarországot a nemzetközi porondon is sikeresen képviseli. Pályafutása alatt érett, nagyszerű tudománypolitikussá vált. A történész hangsúlyozta, „Klebelsberg nagyon kompromisszumkész volt, ellenfeleiben vitapartnert látott és nem ellenséget. Mindenkivel szót tudott érteni, vérbeli, profi politikus volt, kellő ravaszsággal megáldva. Aktuális gondolatai ma is helytállnának.”

Klebelsberg nagyon sokat tett a Magyar Történelmi Társulat elnökeként, hogy a magyar történettudomány az 1920-as évek elején az egyik vezető tudományággá váljon. Erről már Prof. Dr. Hermann Róbert, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár intézetvezetője szólt, átfogó képet adva Klebelsberg Kuno szerepéről a magyar történeti forráskiadás történetében. A Társulatban 1917-től elnökként tevékenykedő szakember kimondottan ambicionálta az új- és modernkori (1686-1848 közötti) forrásanyag feltárást és közreadását.

A Klebelsberg-emlékülés zárszavában a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, dr. Csurgai Horváth József az előadások összegzéseként szólt Klebelsberg jelentőségéről. Mint mondta, a konferencia előadói nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy lokálisan megismerjük Klebelsberg Kuno tevékenységét.

A konferenciáról készült felvételt a közeljövőben a Fehérvár Televízió is műsorára tűzi. Az elhangzott előadások írott változata A Vár című folyóirat különszámában jelenik meg tavasszal.