A történelmi múlt

Székesfehérvár, középkori nevén Alba #-br-# Regia az egyik legősibb magyar városunk. Évszázadokon át történelmünk #-br-# fényes eseményei játszódtak le e színhelyen. A város falai között #-br-# koronázták és temették királyainkat és hozzátartozóikat. Itt volt #-br-# helye a királyi trónnak, itt őrizték a királyi hatalom jelképeit, #-br-# s ide sereglettek messze földről a törvénykező napokra érkező népek.
#-br-# A székesfehérvári városközpontban sétáló mostanában méginkább érezheti #-br-# a belváros különleges atmoszféráját. A helyreállított műemlékek, #-br-# épületek, a városrész hangulatához illő közvilágítás, a térkővel #-br-# kirakott központi tér mind- mind a régi Székesfehérvár történelmi #-br-# hangulatát idézik.#-br-#

2002.11.07. 03:06 |
I. Fejedelmi szálláshely
Székesfehérvárt, mint fejedelmi szálláshelyet Géza nagyfejedelem (972 - 997) alakítatta ki a mocsarak által védett és biztonságosnak ítélt dombhátakon. Árkokkal és sánccal körülvett szálláshelyet, a későbbi nyughelyéül is szolgáló, bizánci stílusú, négykaréjos templomot építtetett, a magyar kőegyházak egyik legkorábbikát. Templomának alaprajzát a mai püspöki székesegyház előtti téren a kövezettől eltérő színű kockakövek jelzik.

II. Szent István király városa

Alba Civitas neveelőször 1009- ben tűnt fel a veszprémi püspökség oklevelében. Szent István királyunk ( 1001-1038 ) korában már népes és kiterjedt település volt, amelyet földből és palánkból épült erős falak vettek körül. A helység jelentős szerepe István király államszervező munkájában is tetten érhető. Õ építette fel a prépostságot és benne a bazilikát, létrehozta nevezetes káptalani iskoláját, ahol az európai követelményeknek megfelelő szinten tanították az elemi ismereteket, valamint a hét szabad mesterséget. István király bazilikája a kor Európájának egyik hatalmas építménye volt, valóságos technikai csoda. A bazilika öt évszázadon át a középkori magyar állam legjelentősebb helye volt. A székesegyházban állt a trónus, őrizték a koronát, a királyi hatalom jelvényeit, az ország kincstárát és levéltárát. Negyvenhat országgyűlés színhelye volt, s egy-egy törvénynapon több ezren zsúfolódtak a hatalmas boltívek alá.

III. A dicsőség századai, Alba Regia aranykora

A város fejlődését elősegítette, hogy keresztül haladtak rajta a Szentföldre vezető zarándokutak és fontos kereskedelmi útvonalak, valamint itt tartották a királyi heti piacokat. A XII. században a centrumhoz csatlakoztak a külvárosok is. A kor a nagy építkezések ideje volt Székesfehérvárott. A városba települő szerzetesek, valamint a polgárság is pompás templomokkal, rendházakkal, illetve lakóépületekkel gazdagították Alba Regiát. A XIII. században a Géza- kori Szent Péter templom mellett kezdték el építeni a Szent Péter katedrálist, a mai püspöki székesegyház elődjét, ahol IV. Bélát is megkoronázták. A XIV. században a város várfallal lett körbevonva.
A megváltozott társadalmi- államigazgatási rend némiképp csökkentette ugyan Alba Regia politikai jelentőségét, de a királyi koronázások és temetkezések az Árpád- ház kihalását követően ( 1301) is Alba Regiában maradtak. 1543- ban a stratégiailag fontos várost elfoglalta a török, s 145 évig uralma alatt tartotta. A török időkben Istolni Belgrád - Alba Regia török neve - pompás épületeit dzsámikká, mecsetekké alakították át, a királyi bazilika sírjait pedig gyakorlatilag teljesen kirabolták. Magát a templomot lőporraktárnak használták, ami egy villámcsapás következtében a földig leégett.
IV. A barokk évszázadok
A török félhold uralmát a város 1688- ban rázta le magáról. A helyreállítással, újjáépítéssel egyidőben régi kiváltságainak, jogainak visszaszerzéséért is harcot kellett indítania az osztrákokkal szemben. A tényleges hatalmat egészen 1703- ig császári biztos gyakorolta Székesfehérvárott, amikor is a település visszakapta régi rangját: ismét szabad királyi város lett. A török uralmat követően német és morva betelepülőkkel nőtt a lakosság. A gazdasági fellendülés azonban váratott magára, előbb a török háború, majd a Rákóczi- féle szabadságharc hátráltatta. A nagyobb építkezések csak 1720- tól indultak meg ismét. Előbb a ferencesek, majd a karmeliták emeltek templomot, Mária Terézia uralkodásának idején pedig egyre nagyobb számban épültek a városnak új hangulatot adó barokk, rokokó és copf stílusú polgárházak. A belváros mai arculatát meghatározó utcakép alig száz év alatt, 1740- 1840 között alakult ki. A kor városalapító munkájára 1780- ban a copf stílusú püspöki palota építésének megkezdése tette fel a koronát.
A XIX. században néhány klasszicista stílusú épülettel, köztük a Pollack Mihály tervezte megyeházával - az első magyar megyeházak egyikével - egészült ki a városkép. A terjeszkedő város lebontotta a várfalak zömét, lecsapolta a növekedést gátló mocsarakat és ezzel megnyitotta a terepet az építkezések előtt déli és északi irányba is. A lakosság 12 ezerre nőtt, iparosok és kereskedők érkeztek, s az 1800- as évek végén 64 szakma több mint 500 mestere dolgozott a városban. Ez a korszak már a kulturális fellendülés időszaka is: megnyílt az első magyar és német elemi iskola, megkezdődött az oktatás a jezsuiták gimnáziumában, a város karolta fel elsőként a magyar színjátszás ügyét is.
Az 1930- as években a ?szentistváni Magyarország? gondolatának hirdetésével Székesfehérvár ismét a figyelem középpontjába került. Ennek eredményeként számos új létesítménnyel gyarapodott: új utcák, utak épültek, megkezdték a középkori romkert kialakítását, és a kor neves szobrászainak alkotásait is többnyire ekkor helyezték el. Ekkor indult fejlődésnek a város ipara, s kezdte meg a termelést a több nagy ipari vállalat.
A II. világháborúban Székesfehérvár - kitűnő stratégiai helyzeténél fogva - a legtöbbet szenvedett magyar városok egyike volt. Épületeinek harmada lakhatatlanná vált, s 8- 10 ezer polgára esett, vagy tűnt el a harcok során.
A háborút követően gyors fejlődés kezdődött meg Székesfehérváron. Az újjáépítést követően a város lélekszáma százezerre ugrott, új iparágak települtek be, bekövetkezett a gazdasági fellendülés, amivel megteremtődött egy új jövő alapja.
V. Belvárosi séták
A történelmi belváros számos látnivalót rejt magában. Sétánkat érdemes a Városháza térről kezdeni, ahol a központban Székesfehérvár jelképe, az Országalma áll. Az innen nyíló régi utcák, kis sikátorok elvezetnek minket a magyar nemzeti múlt legszebb épületeihez és kiváló művészeink alkotásaihoz. A téren található a Mária Terézia korabeli Püspöki Palota, valamint a Városháza. Az óváros területén helyezkednek el a régi rendházak nagy templomai, valamint múzeumaink, a Városi Képtár, Deák Gyűjtemény, az Ybl Gyűjtemény, az István Király Múzeum, Várostörténeti Múzeum stb. A kis tereken neves szobraink láthatók, amelyek a város történelmét idézik, csak hogy néhányat említsünk: a 10- es huszárok szobra, Mátyás király emlékmű, Szent István lovasszobor, Varkocs szobor stb. A Városház melletti szűk utcácskákon felsétálva eljutunk a Szent István Király Székesegyházhoz, amely előtt Géza nagyfejedelmünk által építtetett templom falainak nyoma látható. A Székesegyház mellett a középkori Szent- Anna kápolna áll, előtte Kálmánycsehy Domonkos szobra. Az óváros kapujában terül el az István Király alapította Királyi Bazilika romjait őrző Középkori Romkert. A mellette fekvő várfalparkban a hős várvédő kapitány Watthay Ferenc ülő szobra, valamint a nemrégiben felavatott Szent László Király mellszobra díszeleg.Érdemes még az idelátogatónak ellátogatni a belvárostól mindössze 1- 1, 5 km- re található úgynevezett Palotavárosi Skanzenbe ( Rác utca ), amelynek kialakításáért 1990- ben Europa Nostra díjat kapott Székesfehérvár. Ugyanitt tekinthető meg a bizánci jellegű falfestményekkel ékesített Rác templom. A város túloldalán, az ún. Öreghegyen található a Bory- vár, a székesfehérvári Bory Jenő szobrászművész által megálmodott apró fantáziakastély. A várat és parkját körbejárva egyúttal megismerkedhetünk a neves művész életművével is.

Gazdaság

  1. Fejér termék 2022 – február végéig meghosszabbították a pályázati határidőt

    A „Hagyomány - Érték - Minőség” jegyében hirdette meg ismét a Fejér Termék pályázatot a Fejér Megyei Önkormányzat. A kezdeményezés határidejét 2021. december 31-ről 2022. február 28-ra módosították. Az elismerő cím elnyerésére a megyében előállított minőségi kézműves termékek és élelmiszerek készítői pályázhatnak.

    2022.01.25.
  2. Munkahelyi egészségvédelem a VIDEOTON-ban - minden eszközt bevetnek

    A munkahelyi egészségmegőrzés a vállalati kultúra szerves részét képezi a Videoton Holding Zrt-nél. Sinkó Ottó vezérigazgató részletesen számolt be a Gazdasági Kalauznak arról, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek dolgozóik egészségének megőrzéséért.

    2022.01.25.
  3. Külpiaci növekedéshez kapott támogatást a Videoton Holding Zrt.

    A Külpiaci Növekedési Támogatási Program keretében a Videoton Holding Zrt. több mint 400 millió forintnyi állami támogatást kapott bulgáriai üzeme fejlesztéséhez. A támogatásról szóló oklevelet pénteken délután Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyesen adta át Videoton Holding Zrt. vezetőségének.

    2022.01.21.
  4. Kihívásokkal teli évben is stabil gazdálkodással számol az idei költségvetés Székesfehérváron

    Elkészült Székesfehérvár 2022. évi költségvetésének tervezete. Ma a Városházán sajtónyilvános tájékoztató keretében dr. Cser-Palkovics András polgármester aláírta az előterjesztést és átadta azt dr. Bóka Viktor címzetes főjegyző számára. A tervezetet január 28-án, jövő pénteken tárgyalja a város Közgyűlése.

    2022.01.21.
  1. Megváltozott munkaképességű embereknek ad munkahelyet az új székesfehérvári üzem

    A KÉZMŰ-, ERFO-, FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft. új üzeme már most 75 székesfehérvári és térségbeli megváltozott munkaképességű munkavállalónak ad munkát és kiszámítható jövedelmet. A papírtermékek gyártásával és megmunkálásával foglalkozó üzemben tavaszra akár összesen 120 főre is nőhet a foglalkoztatottak száma a Zombori úton.

    2022.01.12.
  2. „2021 – Újra jobb gazdasági évet zártunk Székesfehérváron!”

    „A város gazdasági teljesítményének egyik jó mérőszáma, hogy mennyi adóbevétele van az önkormányzatnak.” – írja közösségi oldalán dr. Cser-Palkovics András polgármester, aki a 2021-es esztendő adóbevételeit, vagy éppen például a magánszemélyek helyiadó-mentességét alapul véve mutatja be posztjában a helyi gazdaság, illetve az önkormányzati gazdálkodás aktuális adatait. 

    2022.01.04.
  3. Öt év alatt négyszeresére nő az elektromos autók száma a magyar utakon a Jövő Mobilitása Szövetség szerint

    Öt év alatt megnégyszereződik a tisztán elektromos autók száma a Jövő Mobilitása Szövetség szerint: az adatok alapján az idén az első 10 hónapban mintegy ötven százalékkal, 18 800-ra nőtt az elektromos autók száma Magyarországon, míg az előrejelzés szerint 2022 végén már 30 ezer, három éve múlva 75 ezer, 2026 végén pedig 125 ezer elektromos autó közlekedik majd a magyar utakon.

    2022.01.01.
  4. Egy év alatt átlagosan 13 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak

    Országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kiadó lakások piacán novemberben az egy hónappal korábbihoz képest, így januárhoz képest már 13 százalékos volt a növekedés. A KSH és az ingatlan.com adatai alapján Székesfehérváron a legmagasabbak a vidéki árak, átlagosan 124 ezer forintért kínálják a kiadó ingatlanokat, ami a helyi életminőségnek és a város dinamikus gazdasági életének is köszönhető.

    2021.12.28.

Aranybulla emlékév 2022.

Facebook

Eseménynaptár

2022. Január
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár