A török uralom alóli felszabadulását ünnepelte Székesfehérvár

Buda 1686-os visszavívását követően Székesfehérvárt is ostromzár alá fogták a szövetséges csapatok. Harci cselekmény kevés történt Fehérvár falai alatt, valójában több mint egy esztendőnyi bekerítés alatt kiéheztették a várvédőket, akik kilátástalan helyzetükben tárgyalásokat kezdtek a vár feladásáról. Végül, 1688. május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta városunkat.

A Hungarikum Együttes régizenei műsorát követően Mészáros Attila alpolgármester mondott beszédet. „Egy város, egy ország életében mindig különös fontosságúak a függetlenséggel kapcsolatos ünnepek. Szeretett városunkban olyannyira örültek a 145 esztendőn át tartó török iga alóli felszabadulásnak, hogy a következő napon, a főtéren Te Deumot celebráltak. Ezt megelőzően és ezt követően is a keresztény értékrendhez tartva magukat kérték mindenben Isten segítségét és adtak neki hálát, megköszönve jótéteményeit” – mondta, majd felhívta a figyelmet arra, hogy „ezekben a percekben azokra a katonahősökre is gondolnunk kell, akik életük kockáztatásával, vagy annak árán védték a hazát”.

Babits Mihály, Áldás a magyarra című versének egy részletével fejezte be ünnepi beszédét:

„Él a nagy Isten és semmi se megy kárba,
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna”.
A megemlékezés zárásaként a résztvevők közösen rótták le tiszteletüket a város visszavételének évfordulójára emelt emléktáblánál. Az ünnepi megemlékezésen részt vett Törő Gábor országgyűlési képviselő és Balogh Gergely a Fejér Megyei Önkormányzat tanácsnoka is.