Magyarországon megfelelő ütemben halad az elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése. A BME Információs Társadalom- és Trendkutató Központ elemzése mérföldkőként értékeli, hogy tavaly elindult az Ügyfélkapu, az APEH e-szolgáltatásai, illetve elkészültek az e-közigazgatáshoz kapcsolódó fontosabb jogszabályok.
A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központ nyilvánosságra hozta jelentését az e-közigazgatásról. A témában készült korábbi felmérések, vizsgálatok eredményeit összegző E-közigazgatás 2005 című tanulmány értékeli az elektronikus szolgáltatások és az internet használatát, ezek gazdasági-társadalmi hatásait, illetve az Európai Uniós fejlesztési prioritásokat és trendeket is.
Megfelelő ütemben haladnak a fejlesztések
Az egy évvel ezelőtti adathoz viszonyítva hazánk jelentős előrelépést tett a 20 alapvető közszolgáltatás online elérhetősége terén, amely nálunk 27 közigazgatási ügyre bővült. 2005 végén a 27 szolgáltatásból 20 online is elérhető, míg a letölthető űrlapok, formanyomtatványok száma eléri a kétszázat.
A meghatározott 27 elektronikus közszolgáltatás fejlesztése a megfelelő ütemben halad. A megkérdezett 17 intézmény közül 14-nél teljesültek a 2005 végére kitűzött célok. Az e-kormányzati feladatok ellátásának és működésének alapja a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer, amely magába foglalja az alapinfrastruktúrát biztosító Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, az egykapus ügyintézést megvalósító és a központi tájékoztató szerepet betöltő Kormányzati Portált, az egyes ügyek intézésében a tájékozódást segítő, és az állampolgárok és vállalkozások számára információt szolgáltató Kormányzati Ügyfél-tájékoztató Központot, az elektronikus ügyintézést igénybe vevők azonosítását biztosító Ügyfélkaput. 2005-ben ötféle elektronikus szolgáltatás indult a cégek számára.
Már 75 ezren használják az Ügyfélkaput
A magyarok fele pozitívan viszonyul az e-ügyintézéshez, akik tudnak a lehetőségről, azoknak 40 százaléka tervezi hogy ki is próbálja ezeket. Ugyanakkor a középkorú és idősebb korosztályból - akik az e-ügyintézés igazi célcsoportja - még kevesen használnak internetet. A szolgáltatásokat használók közt a Kormányzati Portál és az APEH elektronikus szolgáltatásai iránt mutatkozott a legnagyobb érdeklődés. Az Ügyfélkaput tavaly év végén 13 ezren használták, ma már több mint 75 ezren. A tanulmány szerint kiemelkedően fontos esemény volt a közigazgatási eljárásról szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása.
ENSZ: Hat helyet léptünk előre
Az ENSZ által kiadott, "UN Global E-government Readiness Report 2005" elnevezésű jelentésben Magyarország a 33. helyről a 27. helyre ugrott, ami elsősorban a Kormányzati Portál hosszútávú fejlesztésének, szolgáltatásainak, valamint az Oktatási Minisztérium hasonló programjainak köszönhető. Az e-szolgáltatások közül a legnagyobb igény az űrlapok, nyomtatványok letöltése, a lakcímváltozás bejelentése és az útlevél ügyintézés iránt mutatkozott.
Önkormányzati informatika: forráshiány és szigetszerű fejlődés
Az önkormányzati internet szigetszerűen fejlődik, az önkormányzatoknál a legnagyobb probléma a tőkehiány és az alkalmazottak alacsony informatikai képzettsége. Több mint 40 e-önkormányzati fejlesztés indult az országban, többségük elnyerhető EU-támogatások révén, azonban a közszolgáltatások online elérhetősége az önkormányzatok esetében még gyerekcipőben jár.
Európai Unió: valódi prioritás lett az e-közigazgatás
Tavaly az Európai Unió politikájában valódi hangsúlyt kapott az e-közigazgatás fejlesztése, amelynek célja a versenyképesség szolgálata és az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybevevő állampolgárok 18 százalékos arányával Magyarország az európai rangsor középmezőnyébe tartozik, maga mögé utasítva Olaszországot, Lengyelországot, Csehországot.
Az Európai Unió i2010 akciótervében a minőségi közszolgáltatásokat nyújtó, életminőséget előmozdító információs társadalom alappilléreinek lerakása szerepel fő célként. Az akcióterv szerint 2006-ig e-kormányzati cselekvési tervet kell készíteni, 2007-ig kell kijelölni az informatikai fejlesztések prioritásait, amelyek melyek az öregedő társadalom igényei, a biztonságos és tiszta közlekedés, valamint a kulturális sokszínűség témakörére épülnek.
A szolgáltatások 40 százaléka érhető el elektronikusan
Az EU átlagában a közhivatalok szolgáltatásainak 40 százaléka vehető igénybe elektronikus úton, interaktív módon. Az újonnan csatlakozó 15 tagállam átlaga ennél 10 százalékkal alacsonyabb. Az Unióban 48,4 millió szélessávú előfizető van, az új tagállamokat is figyelembe véve egy év alatt 60,2 százalékkal nőtt a szélessávú hozzáférések száma. Hazánkban 2005-ben az összes internet-hozzáférés 67 százaléka nagy sávszélességű volt.
Öregedő társadalom, stagnáló gazdaság
A tanulmány szerint olcsó, versenyképes közigazgatásra és kormányzatra van szükség, mert Európában öregszik a társadalom és stagnál a gazdaság. Az Unióban a GDP növekedésének negyede, míg a termelékenység növekedésének 40 százaléka az IKT eszközök alkalmazásának tulajdonítható. Az elektronizált közigazgatás a költségek több mint 5 százalékát is megtakaríthatja, Németország - egy friss felmérés adatai szerint - évente 27 milliárd eurót spórolhat meg az e-közigazgatás segítségével.