A szombaton életbe lépett felszolgálási díj nem zárja ki a borravalót

 A felszolgálási díj bevezetésre vonatkozó október 1-jén hatályba lépett rendelet nem zárja ki a borravalót a vendéglátóhelyeken - vélekednek a szakértők. A Gazdasági és Közlekedési Miniszter rendelete szerint a vendéglátóhelyeken a szervízdíj az áfá-t is tartalmazó árlapon feltüntetett összeg maximum 15 százaléka lehet, de bevezetése nem kötelező.

 A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, úgy gondolja, hogy csak a topon lévő szállodáknak és éttermeknek éri meg bevezetni a felszolgálási díjat. A szállodaszövetség elnöke szintén úgy véli, hogy elsősorban a budapesti magasabb szintű szállodák és éttermek vezetik majd be, de szerinte elsősorban az önálló vendéglátóhelyeknek érheti meg. A felszolgálási díjjal a munkáltató jobban meg tudja fizetni a vendéglátásban közvetlenül közreműködőket.

 A szabályozás szerint a munkáltató döntésétől függően nem csak a felszolgálók, hanem szakácsok, kukták, vagy akár a mosogató személyzet is részesülhet belőle. A vendéglátó vállalkozások 17-18 százalékát tömörítő ipartestület elnökének, Háber Tamásnak a véleménye szerint a vendéglátóipari vállalkozások mintegy 95-96 százalékánál a felszolgálási díj bevezetése egyértelműen akkora áremelést jelentene, amelyre nincs fizetőképes kereslet.

 A magasabb kategóriájú szállodák és éttermek árréstömege lehet akkora, hogy akár a felszolgálási díj is belefér, de olyan a vendégkör is, hogy hajlandó megfizetni - magyarázta Niklai Ákos, a szállodaszövetség elnöke. A vendégeket a szervízdíj esetleg eltántoríthatja még további borravalótól, pedig a fogyasztótól kapott borravaló láthatóvá tételét is segíti az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló augusztus elseje óta hatályos törvény. Eszerint mind a felszolgálói díj, mind a borravaló adóterhet nem viselő járandóság. A felszolgálói díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet, és a borravaló után is 15 százalék a nyugdíjjárulék.

 Szakértők szerint a vendéglátásban a borravaló a kisebb tételű számlák esetében átlagosan 10 százalék körülire becsülhető, de például egy családi fogyasztás esetén már csak 6-7 százalékot ér el. Ugyanakkor minél magasabb a számla értéke, annál alacsonyabb a borravaló aránya.

 Az adóhatóság közleménye hangsúlyozza, hogy a 2005. október 1-jétől a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztató az általános szabályoktól eltérően 15 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot fizet, s ez magában foglalja a nyugdíjjárulékot is, azután magánnyugdíj-pénztári tagdíjat nem kell fizetni. A járulékot, illetve a fizetési kötelezettséget a foglalkoztató havonta állapítja meg, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és a rá egyébként vonatkozó havi, negyedéves, éves bevallásában vallja be.