A szilárd tüzelés önkormányzati korlátozását javasolják

Napjaink legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a rossz levegőminőség, elsősorban a levegőben szálló apró részecskék magas koncentrációja.

A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába már hosszú évek óta a legtöbb panasz lakossági égetésekkel kapcsolatban érkezik, újra reneszánszát éli a szén- és fatüzelés, továbbá nagyon sokan tüzelnek el – illegálisan – hulladékot.

Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője elmondta: „Magyarországon a légszennyező finom részecskéknek 83 százaléka keletkezik a lakossági fűtésből. Apró méretüknél fogva, a tüdőn, léghólyagocskákon keresztül bejuthatnak a véráramba, és onnan a létfontosságú szervekbe, akár halálos kimenetelű elváltozásokat is okozva. Nagyon fontos emiatt, hogy ahol a feltételek adottak, ott a szilárd tüzelést megfelelően korlátozhassák a helyi szabályok”

A civil szervezet a környezetvédelmi törvény megfelelő kiegészítésével hatalmazná fel az önkormányzatokat arra, hogy a szilárd tüzelőanyagok használatát korlátozzák a településükön vagy azok egy részén (például óvodák, bölcsődék környékén), amennyiben erre lehetőséget látnak.

Hasonló előírásokra nemzetközi példákat is találunk, a lengyel parlament 2016-ban fogadott el törvénymódosítást, ami lehetővé tette a szilárd tüzelés helyi korlátozását. A kitartó lakossági fellépésnek köszönhetően Krakkóban 2019 szeptemberében hatályba is lépett a szilárd tüzelés tilalma, és hamarosan más lengyel városok is hasonló szabályozást vezetnek be. Az intézkedéssel párhuzamosan természetesen állami segítséggel lakossági támogatási programokat kell indítani a fűtéskorszerűsítésre, amelyeket akár az Európai Unió Helyreállítási Alap is finanszírozhatna.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke megállapította: „A környezetkímélőbb fűtési módok elterjesztésére költött állami és önkormányzati források már rövid idő alatt megtérülnek, hiszen a csökkenő légszennyezés a lakosság egészségi állapotnak javulásával, ezzel összefüggésben pedig a jövedelemtermelő képesség javulásával és az egészségbiztosítási költségek csökkenésével jár.”

Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer ember korai halálát okozza és ezek az emberek átlagosan mintegy 12 évet veszítenek az életükből.

A rossz levegő évi egymillió megbetegedésért is felelős. Az ezek miatti gazdasági károk pedig meghaladják az évi 1500 milliárd forintot.

Rákot is okozhatnak a bútorlap eltüzeléséből származó anyagok

A bútorlap és a raklap égetése során aldehidek, ketonok, fenolok, PAH-ok (policiklikus aromás szénhidrogének) és más vegyületek keletkeznek, amelyek fajtája és mennyisége az elégetett faipari hulladéktól függ. A keletkező légszennyező anyagok azon felül, hogy fejfájást okoznak, irritálják a szemet és a légzőrendszert, rákot is előidézhetnek.
 
Mivel a faforgács nem tiszta fa, mivel műanyagot tartalmaz, tehát a levegő védelméről szóló 21/2001. számú kormány rendelet értelmében, elégetése tilos. Az égető ellen az illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez vagy a helyi önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni panasszal.