2021-ben is fejleszti ellátásait az Egészségdokk - beszélgetés Gönczi Gábor központvezetővel

Teljes intenzitással, változatlan formában végezte feladatait tavaly az Egészségdokk Addiktológiai Központ és Serdülő Krízis Centrum Székesfehérváron. A koronavírus-járvány érezhetően nagy nyomást gyakorolt a szenvedélybetegekre. Az Egészségdokk a meglévő ellátásai mellett új kihívásokat is bevállal 2021-ben – derül ki Gönczi Gábor, a központ vezetőjének évértékelőjéből.
2021.01.14. 10:07 |

„Sok kérdőjellel indult számunkra 2020-ban a koronavírusos időszak, ám mi maximális intenzitással működtünk az elmúlt hónapokban is.

Az Egészségdokkot nem kellett bezárnunk, nem váltottunk át online formára, hanem a biztonsági előírásokat betartva az első és a második hullámban fogadtuk az ellátottakat, folyamatosan biztosítottuk és biztosítjuk ma is az ellátást.

Igyekeztünk minden olyan lehetőséggel élni, ami ésszerű és biztonságos, mind a kliensek, mind pedig a kollégák számára. Kollégáim egyénenként és összességében a szervezetünk, a munkaközösségünk is fejlődött 2020-ban.”- fogalmazott Gönczi Gábor.

Hogyan változott, miként bővült az ellátási paletta 2020-ban?

A széles palettának köszönhetően nálunk folyamatosan növekszik az ellátottak száma, és ez jellemezte a tavalyi évet is. Elérhető több pszichiáter, pszichológus, van családterápia, szenvedélybetegeknek alacsony szintű, közösségi és nappali ellátás, 29 főre van támogatott lakhatásunk. A felnőtt addiktológia mellett működik a gyermekaddiktológia is, ez utóbbi az országban elsőként Székesfehérváron indult el NEAK (korábban OEP) finanszírozással, és jelenleg is csak néhány helyen érhető el. Új ellátási formaként tagozódik be a tízfős tinédzserrehabilitáció, ami duál-diagnózisos klienseket is fogad.

Kiknek és hogyan tud segíteni ez az új ellátási forma?

Ha azt vesszük alapul, hogy valaki 6-8-10 éve szenvedélybeteg, világosan tudható, hogy a folyamat pubertáskorban kezdődött, és jó eséllyel megelőzhető lett volna. Eddig azonban nem volt ilyen megelőző ellátás, így, ha valaki tinédzserként elkezdte a szerhasználatot, csak évek múlva jutott el szakemberhez, ekkorra azonban a tünetei már olyan erősen jelentkeztek, ami társadalmi és családi szinten is ’kivágta a biztosítékot’. Tudjuk azonban, hogy ennek vannak előzményei: különféle pszichiátriai, mentális betegségek, szorongás, kezdeti szerhasználat formájában. Azok a fiatalok, akik nem tudják kimutatni az érzelmeiket, vagy különböző traumákból adódóan sérültek, érzelemszabályozási, indulatkezelési zavaraik vannak, gyakran „öngyógyítanak” különféle szerekkel, és kezelés hiányában szenvedélybetegek lesznek. Például az alkohollal, depresszióval küzdők esetében is tudható, hogy ez nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem évekkel a tünetek előtt, sok esetben már kamaszkorban elkezdődik. Ha a betegség kezeletlen marad, akkor kiteljesedik, és mire az érintett szenvedélybeteg ellátásba kerül, akár 6-8- év is eltelhet. Ezt megelőzendően szükség van arra, hogy a tinédzserek hamarabb kapjanak segítséget, és nem kell megvárnunk, hogy a szenvedélybetegség kialakuljon. Mi már akkor tudunk segíteni, amikor a fiatal elkezdi a problémás szerhasználatot, jelzésszinten alkohollal, kábítószerekkel oldja a problémáit.

Növelte-e a koronavírus-járvány okozta elzártság, mentális bezártság az ellátottak számát?

Teljes mértékben ki merem mondani, hogy igen. A szenvedélybetegségre hajlamos emberek nagyon érzékenyek szociálisan és mentálisan. Azoknál, akik ezen az úton lépegettek eddig, és kapnak egy negatív behatást, például elvesztik a munkahelyüket, vagy eddig ismeretlen problémával kell szembenézniük, nagyon gyakran megnövekszik az alkohol- vagy kábítószerfogyasztás. Akik küzdenek a betegséggel, ilyen esetben gyakran visszaesnek, romlik az állapotuk. A szorongással küzdőket nagyon megviseli, ha a járvány miatt nem mehetnek oda, ahova akarnak, vagy bármilyen módon korlátozzák őket. Nyilván felerősödnek a családon belüli problémák is. Normál helyzetben a hétköznapok elviszik a gondok „élét”, hiszen mindenki dolgozik, elmegy otthonról, és kevesebb a személyes érintkezés. Ha hosszú ideig tart az összezártság, akkor a probléma jobban, erősebben, tartósabban jelentkezik a családban.

Melyek a fő fejlődési irányvonalak 2021-ben az Egészségdokk számára?

Profiltisztításba vágtunk. Háromféle pszichiátriai ellátásunk van, melyeket egy kicsit átalakítottunk, hogy ne keveredjenek a szenvedélybeteg-ellátással. A legfőbb feladatunk továbbra is a gyermekaddiktológia, melynek zászlóvivői szeretnénk maradni. A duál-diagnózisos tinédzserrehabilitáció Székesfehérváron történő elindítása is egyedülálló lesz az országban. Szeretjük az új kihívásokat! Valljuk, hogy nem kell megvárnunk, amíg valaki évek alatt súlyos szenvedélybeteg lesz, mert meg lehet előzni a gondokat már kamaszkorban, hogy ne okozzanak sérülést sem az egyénben, sem a családjában.

Interjú

  1. „Hiszünk az emberek józan gondolkodásában”

    Az egy éve tartó megváltozott életről, a családi találkozók, közösségi élet hiányáról, az új fórumokon zajló képviselői munkáról is szólt a város közgyűlésének két rangidős tagja, akik képviselői munkájuk ellátása mellett édesanyaként, nagymamaként is helytállnak. Dr. Dienesné Fluck Györgyi, a 14. számú és dr. Horváth Miklósné, a 3. számú választókörzet önkormányzati képviselői az egyéni felelősségről és a védőoltás szabad választásáról is megosztotta véleményét.

    2021.04.08.
  2. Itt mindig olyan emberek voltak, akik lehetővé tették a fejlődést - interjú Forgó Bélával

    Minden nagyvállalatnak, így a Köfémnek is kihívást jelentett a rendszerváltozás időszaka. Közülük több nem élte túl a váltást, a fehérvári alumíniumgyár azonban éppen ebben az időszakban indult óriási fejlődésnek. Mi sem bizonyítja jobban a sikert, mint hogy idén ünnepeljük a vállalat nyolcvanadik születésnapját. A rendszerváltáskor indult fejlődést nagyon sokan Forgó Béla nevével kötik össze.

    2021.04.01.
  3. Védjük meg hitünket, az egyházat, keresztény kultúránkat – Spányi Antal püspök nagyböjti üzenete

    Spányi Antal püspök negyedik nagyböjti üzenete szerint minden hívőnek meg kell tudni védeni a hitét, az Egyházat, ezeréves keresztény kultúránkat, hogy megmaradjunk, mint Szent István népe és Mária országa.

    2021.03.24.
  4. Az 1848/49-es események ihlették Sasvári János legújabb domborművét

    Újabb, az 1848-49/es forradalom és szabadságharcot megidéző domborművel bővítette alkotói gyűjteményét Sasvári János László kő- és fafaragó mester. A művész gyermekkora óta hordozta magában az ihletet a műhöz, melyet egyelőre az otthonában őriz, és kutatja a méltó helyét. Életművéről egy könyv is készült Fába vésett magyar történelem címmel.

    2021.03.22.
  1. Minőségi városüzemeltetés, minőségi fejlesztések - beszélgetés Bozai István városgondnokkal

    Székesfehérvár Városgondnoksága mintegy négymillió négyzetméternyi zöldterületet tart karban a városban, 340 kilométernyi út illetve 400 kilométer járda fenntartását és felújítását végzi. Működteti az uszodát, nyolcszáz játszóeszköz karbantartására figyelnek több mint száz játszótéren és olyan kiemelt szabadidőparkokat gondoz, mint a Bregyó, a Halesz, a Túrózsáki úti szabadidőközpont vagy az új palotavárosi park. Mindezek mellett építőipari és rendezvényszervező tevékenysége is jelentős. A 2021-es év városüzemeltetéséről, és fejlesztésekről Bozai István városgondnokkal beszélgettünk.

    2021.03.04.
  2. Indulnak az Örökségünk, örökségül! műhelyfoglalkozások

    Jövő héten indulnak az Örökségünk örökségül! műhelyfoglalkozások: a pedagógusoknak szóló képzéseket a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, megőrzésének, gondozásának a céljával hirdette meg az M-ART Egyesület. Sevella Zsuzsannával, a MintaKINCStár játékfejlesztőjével beszélgettünk.

    2021.02.28.
  3. Állandó mozgásban - Beszélgetés dr. Bucsi Lászlóval

    A Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrum vezetője dr. Bucsi László 2019 karácsonyán arról tájékoztatta kollégáit, hogy megkezdi a felkészülést a jól megérdemelt nyugdíjas évekre, utódja hamarosan átveszi majd a helyét. Ám az élet néhány bekezdést átírt e jól megtervezett forgatókönyvben. A beszélgetés podcastban is hallható!

    2021.02.24.
  4. Reméljük, hogy a vizsgálatok építeni fogják közösségünket és büszkeségünket

    Az egykori Nagyboldogasszony bazilikában, majd annak romjain a többször megbolygatott és kirabolt sírokból előkerült csontmaradványok közül III. Béla kivételével nem tudni melyik tartozott a Székesfehérváron eltemetett 15 király valamelyikéhez. A tudományos kutatások teljes bizonyossággal eddig ezt nem tudták megállapítani. Most talán remény van arra, hogy mindez kiderül. Az Árpád-ház Programról és a Nemzeti Emlékhely jövőjéről Székesfehérvár polgármesterével, Cser-Palkovics Andrással beszélgettünk.

    2021.02.10.

Lakossági tájékoztatás

Fehérvár Magazin

Webkamera


360 Fehérvár