-
Floralia Gorsiumban
Az ókori Róma egyik leglátványosabb, Flóra istennő tiszteletére rendezett pompás ünnepsége elevenedik meg idén is Gorsiumban. Május 2-án és 3-án Septimius Severus császár is megérkezik az ókori városba, ahol lázongó keltákkal és látványos harci ütközetekkel is találkozhatnak az érdeklődők.
2026.05.01. -
Öko Majális a Sóstón
A Sóstó Látogatóközpontban idén is színes programokkal készültek az Öko Majálisra: kézműves foglalkozások, színvonalas standok, állatbemutató, családi mesefoglalkozások, valamint ökojátszótér várta a családokat. Polgármesteri Elismerő Emlékérmet és a Sóstó–Homokbánya Természetvédelmi Terület tiszteletbeli fotósa címet vehetett át Babos Rita.
2026.05.01. -
Sportmajális a Bregyóban
Május 1-jén immár hagyományosan sporttal ünnepelt Székesfehérvár. A Sportmajálison több mint ötven egyesület és szervezet sok száz felnőtt, illetve utánpótláskorú sportolója vett részt. A jó hangulatú felvonulást követően a Bregyó közi Atlétikai Központban a város polgármestere átadta a Székesfehérvár Sportjáért elismeréseket.
2026.05.01. -
Városismereti séta a Belvárosban
Egy különleges városismereti sétára hívja az érdeklődőket a Tourinform Iroda. A szombat délutáni programon harangok zengésén, régi titkokon és dallamokon keresztül ismerhetjük meg Székesfehérvár történetét.
2026.04.30.
A személy misztériumáról szólt Janka Ferenc, filozófus, teológiai tanár előadása
Boethius, - római író, filozófus, államférfi (480-524), aki a középkor számára az antik műveltség közvetítője volt - meghatározása szerint a személy egyedi, értelmes, szabad akarattal és halhatatlan lélekkel rendelkezik. - kezdte előadását Dr. Janka Ferenc.
Richard de Santo Victore, magyarosan Szentviktori Richárd (1110-1173): az „önmagam”, a „másik” és az „Isten” misztériumot jelentenek. Nicolaus Causanus, (1401-1464) „docta ignorantia”-tana szerint (latin, tudós tudatlanság) olyan transzcendentális megismerés, amely híján van bizonyos tudásigényeknek. Causanus szerint a megismerés folyamata véget nem érő út: kísérlet a lét megismerésére. Nem áll azonban meg a tagadásnál: tudásunk eléri a létet, de elmarad mögötte. Két korszak határán állva elfogadja a skolasztikából azt, hogy lehetséges igaz megismerés, az újkori filozófiából pedig azt, hogy éppen az igazság követeli meg a kritikus gondolkodást. Végső soron az intellektusnak köszönhetően tehetünk szert igaz ismeretre.
Aquinói Szent Tamás megfogalmazza, hogy az állatok lelke érzékelő lélek, amely nem szubzisztál (önállóan nem tevékenykedik) Az embernek ezzel szemben értelmes lelke van, amely szubzisztál (sajátos léttel létezik), és halhatatlan. Ez tehát a fő tétele az ember és a természet közti viszony meghatározásának. A lélekből indul ki, amely a keresztény felfogásban az értékek hierarchiájának tetején áll, az ember legmagasabb rendű összetevője. A természetet, amelynek azonban nincs halhatatlan lelke, Isten az ember gondjaira bízta.
Martin Buber, XX. századi perszonalista filozófus, az Én és Te című könyvével az irányzat egyik alapművét alkotta meg. Szerinte kezdetben volt a viszony és a Te teszi Énné az ént. Elutasítja a modern társadalmi berendezkedésekből fakadó az embert eltárgyiasító nézetet. Alaptétele, hogy az ember, mint személy más személyek között bontakozhat ki. A társadalmat is emberi kapcsolatok szövevényének tekinti, amelynek alapja és értelme a szeretet.
Karl Rahner (1904-1984) neoskolasztikus teológus-filozófus szerint személynek lenni annyi, mint kapcsolatban lenni. - zárta gondolatait Dr. Janka Ferenc, filozófus, teológiai tanár, főiskolai docens, veszprémi parochus.