Kezdődik a székesfehérvári johannita konvent régészeti geofizikai vizsgálata

Modern geofizikai vizsgálattal kezdődik az egykori johanniták Szent István konventjének a kutatómunkája Palotavárosban. A Központi Park területén holnap a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont irányításával felszínen használható műszerekkel vizsgálják a talaj felső 2-3 méteres rétegét, majd ezután készítik el a kapcsolódó tudományterületek szakemberei az értékeléseket, elemzéseket, összehasonlítva a rendház területén végzett előző kutatásokéval. 
2019.12.10. 15:23 |
Kezdődik a székesfehérvári johannita konvent régészeti geofizikai vizsgálata

Fotó: Fortepan

Székesfehérvár Díszpolgára, Siklósi Gyula régész 1978 és 1986 között végzett régészeti kutatásokat a mai Központi Park területén, ahol azonosította és részben feltárta az egykori konvent maradványait. A jelentős kiterjedésű középkori épületkomplexumnak azonban csak részleteit tudta feltárni, annak teljes alaprajza továbbra sem ismert. A rendház további maradványai rejtőzhetnek a föld alatt a palotavárosi Központi Park területén.

A Jeruzsálemi Szent János-lovagrend Szent István királynak szentelt konventje az egykori Szigetben, a mai Palotaváros területén helyezkedett el. A konvent a koronázó templom és társaskáptalana után a középkori Székesfehérvár második legjelentősebb egyházi intézménye volt, amelyben a történeti kutatás megállapítása szerint 1222-től az Aranybulla hét eredeti példányának egyikét őrizték. Középkori írott adatokból tudjuk továbbá azt is, hogy III. Béla király édesanyját, Eufrozina királynét a johanniták Szent István egyházában temették el.

A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont irányításával e hét szerdán megkezdődő kutatómunka célja, hogy az intézmény névadója által négy évtizeddel ezelőtt elindított kutatást folytatva, modern régészeti geofizikai módszerekkel vizsgálja meg a rendház egykori területét. Ezen vizsgálatok segítségével esély nyílhat arra, hogy a szakemberek újabb információkat szerezzenek a mára elpusztult épületek felszín alatt esetleg megőrződött falairól.

A vizsgálat első lépéseként a különböző régészeti célra általánosan használt geofizikai módszerek alkalmazásával (földradar, elektromos ellenállás-mérés, mágneses mérés) végzett próbamérésekkel szükséges tisztázni, hogy valójában milyen lehetőségek vannak a falak azonosítására. A felszínen használható műszerekkel roncsolásmentesen vizsgálhatók a talaj felső 2-3 méteres rétegének fizikai hatásai. Pozitív teszteredmények esetén akár a teljes érintett terület vizsgálatára is sor kerülhet, újabb izgalmas eredményeket hozva Székesfehérvár egyik legfontosabb középkori épületéről.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése városunkhoz kapcsolódó kiemelkedő fontosságú jubileumként az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját, a 2022. évet emlékévvé nyilvánította. A II. András király által 1222-ben kiadott Aranybulla egyik eredeti példányának őrzőhelye, az egykori johannita konvent kutatásának folytatása az Emlékév méltó megünneplését előkészítő szakmai feladatok közé tartozik.