-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
A Sándor palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt a köztársasági elnök
Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn a déli harangszót követően. Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. A Sándor-palota előtt térzene vezette fel Magyarország új alaptörvényének államfői aláírását.
2011.04.25. 12:42 |
Aláírta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn a déli harangszót követően. Az államfő a Sándor-palotában látta el kézjegyével az új alkotmányt. Az aláírást a közszolgálati médiumok és több kereskedelmi tévécsatorna is élőben közvetítették. A Sándor-palota előtt térzene vezette fel Magyarország új alaptörvényének államfői aláírását.
Schmitt Pál köztársasági elnök 12 órakor a televízió nyilvánossága előtt írta alá az új alkotmányt, majd ünnepi beszédet mondott. Az alaptörvényt fanfárok köszöntötték, majd ünnepélyes őrségváltási ceremóniát tartottak a Sándor-palota előtt. A köztársasági elnök szerint egy mindenki számára érthető, egyszerre magyar, nemzeti, korszerű és európai alaptörvény született, amelyre a magyarok nemzedékek múlva is büszkék lesznek. Az államfő úgy fogalmazott: az új alaptörvény "mostantól, mint a földbe vetett mag, várja, hogy rendelt idejében szárba szökkenhessen, egyben régi önmagát, a benne lakozó letűnt korok szellemével, átadhassa a múltnak". 2011 tavasza az egész nemzet számára fontos eseménnyel lett teljesebbé: idén nemcsak a természet újult meg, hanem legfontosabb törvényünk is - mondta Schmitt Pál.