A romákat és ötven feletti nőket éri a legtöbb hátrányos megkülönböztetés

 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tapasztalatai alapján ma Magyarországon a romákat és az ötven évnél idősebb nőket éri a legtöbb hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken. Erről Demeter Judit, a hatóság elnöke beszélt a Sziget fesztiválon tartott esélyegyenlőségi fórumon. A hatóság idén februárban kezdte meg működését. Az indulás óta érkezett 400 megkeresésből 220 esetben volt jogosult intézkedni. Összesen négy esetben szabtak ki pénzbírságot 400-500 ezer forint értékben, olyan esetekben, amikor romákat nem engedtek be egy szórakozóhelyre, nem szolgálták ki őket az étteremben...

2005.08.17. 08:06 |
 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság tapasztalatai alapján ma Magyarországon a romákat és az ötven évnél idősebb nőket éri a legtöbb hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken. Erről Demeter Judit, a hatóság elnöke beszélt a Sziget fesztiválon tartott esélyegyenlőségi fórumon. 

 Az Európai Unió az esélyegyenlőség kapcsán kiemelten kezeli a munkahelyi diszkriminációt. Ma Magyarországon a romákat és az ötven év feletti nőket éri a legtöbb hátrányos megkülönböztetés a munkahelyeken - mondta el a Sziget fesztiválon tartott esélyegyenlőségi fórumon Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) elnöke. 

Eddig négyszer bírságolt a hatóság 

 A hatóság idén februárban kezdte meg működését. Az indulás óta érkezett 400 megkeresésből 220 esetben volt jogosult intézkedni. Összesen négy esetben szabtak ki pénzbírságot 400-500 ezer forint értékben, olyan esetekben, amikor romákat nem engedtek be egy szórakozóhelyre, nem szolgálták ki őket az étteremben, vagy amikor egy munkahelyi létszámcsökkentésnél kizárólag ötven évnél idősebb nőknek szüntették meg a munkaviszonyát. "Arra is volt már példa, hogy egy állami támogatással fogyatékosokat foglalkoztató cégtől elbocsátották a 67 százalékos rokkantnak minősített munkatársakat. Helyettük 50 százalékos rokkantsági fokkal rendelkezőket vettek fel, remélve hogy ezzel javul a teljesítmény" - sorolta a jogsértő eseteket az elnök.  

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.