A postai sárga csekk népszerűbb, mint valaha

A Magyar Posta felmérései szerint az internetes számlázás az elkövetkező öt évben biztosan nem fogja megrengetni a sárga csekk piaci pozícióját. Magyarországon évente csaknem 280 millió darab sárga csekket, hivatalos nevén készpénz-átutalási megbízást adnak fel. Az adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság ragaszkodik a befizetésnek ehhez a formájához - olvasható a Magyar Posta közleményében.
2007.02.13. 08:27 |
 A Magyar Posta felmérései szerint az internetes számlázás az elkövetkező öt évben biztosan nem fogja megrengetni a sárga csekk piaci pozícióját. Magyarországon évente csaknem 280 millió darab sárga csekket, hivatalos nevén készpénz-átutalási megbízást adnak fel. Az adatok azt bizonyítják, hogy a lakosság ragaszkodik a befizetésnek ehhez a formájához - olvasható a Magyar Posta közleményében.

Népszerűségének egyik oka, hogy a befizetőknek nem kell arra figyelniük, hogy átutalásuk mikor érkezik meg a címzett bankszámlájára, hiszen a postai befizetés dátuma egyben a teljesítés hivatalos időpontja is. A "sárga csekk" esetében a címzett ellenőrizheti az adott számlát is, hiszen az együtt érkezik a csekkel. Sokan szeretik, ha a megadott fizetési határidőn belül, maguk ütemezhetik befizetéseiket. A sárga csekk további előnye az is, hogy az ügyfél által indított eseti banki átutalásokhoz képest, szinte kizárt a hibás tranzakció, mivel a szolgáltatók maguk állítják ki a készpénz-átutalási megbízást. Ugyanakkor fontos szempont az is, hogy a sárga csekken utalt pénz után az ügyfél nem fizet kezelési díjat.

A "sárga csekken" feladott összegek legkésőbb két napon belül eljutnak a célbankhoz. Ennek az egész világon a csodájára járnak, hiszen máshol az 5-7 nap sem ritka.

Az elmúlt három évben 240-ről 274 millióra nőtt az így befizetett számlák száma évente. Miközben a "sárga csekkek" összforgalma évi 2 és félezer milliárd forintról csaknem 3 ezer milliárdra nőtt, az így befizetett számlák átlagértéke alig csökkent és továbbra is 10 és fél ezer forint körül mozog - olvasható a Magyar Posta Zrt. tájékoztatójában.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.