-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
A pénzügyminiszter szerint elkerülhetetlen egy újabb nyugdíjreform
Előbb-utóbb újabb korrekcióra szorul a magyar nyugdíjrendszer, mert a népesség öregedése miatt a nyugdíjak közköltsége drámai módon meg fog ugrani az elkövetkezendő években – ismerte el Veres János kedden Brüsszelben.
A kilencvenes években bevezetett részleges nyugdíjrendszer-magánosítás ellenére Magyarország még mindig azon európai országok közé tartozik, ahol a népesség öregedése és a dolgozó-eltartott arány folyamatos romlása miatt a nyugdíjak túl nagy és egyre növekvő terhet jelentenek az államháztartás számára. A dolgozó-eltartott arány 2004-ben 22,6 százalék volt (vagyis minden nyugdíjasra több mint 4 dolgozó jut), de 2050-ben már 48,3 százalék lesz (vagyis két dolgozóra egy nyugdíjas).
Az Európai Bizottság a napokban közzétett jelentése az európai népesség öregedése által kiváltott problémákról, amelyet az uniós pénzügyminiszterek kedden vitattak meg és hagytak jóvá Brüsszelben, ezt számokkal is illusztrálja. Eszerint Magyarországon a nyugdíjakra költött közkiadások 2004 és 2050 közt GDP-arányosan 6,7 százalékkal fognak nőni, ami az egyik legdrámaibb növekedés az Európai Unióban. A 2050-es teljes költség a GDP 17,1 százaléka lesz az előrejelzés szerint, ami 60 százalékkal több, mint a jelenlegi érték.
„A várható növekedés a nyugdíjak közfinanszírozásában elsősorban a kedvezőtlen demográfiai fejleményeknek tudható be. A 62 év felettiek aránya a dolgozó korúakhoz képest több mint megduplázódik a következő évtizedekben. A javuló foglalkoztatási arány és a szigorúbb követelmények (a nyugdíj-korhatár fokozatos növelése 2009-ig [a nőknek 60-ról 62 évre – a szerk.], valamint a korai visszavonulási lehetőségek csökkentése) valamelyest javít a helyzeten, de nem fogja teljesen ellensúlyozni a negatív demográfiai trendeket” – áll egy, a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottsághoz eljuttatott tanulmányban, ami részletesen ismerteti a magyar nyugdíjhelyzetet.
Veres János pénzügyminiszter a keddi miniszteri találkozó után a BruxInfo kérdésére elismerte, hogy ezt a problémát a kormány nem fogja tudni ignorálni és a nyugdíjrendszer előbb-utóbb újabb reformra szorul. A Pénzügyminisztérium jelenleg is dolgozik ezen, de egyelőre nem tudni, hogy a megoldás a magánpillér erősítésében vagy a nyugdíj-korhatár emelésében található-e.